2012. július 3., kedd

Egy kosárnyi kaland


Egy kosár, egy szüretelőolló és egy fényképezőgép. Ezekkel felszerelve vág neki egy elszánt gasztrokalandor a garázstetős függőkertnek! Abból kell főznie, amit ott talál, hiszen a legközelebbi élelmiszerbolt több mint 700 méterre van, a hőmérő pedig 36 fokot mutat. 
Az expedíció eredményesen zárult, két napig volt mit enni, miközben az éhes szemeknek is igen jólesett a látvány.

 

10 megjegyzés:

  1. Irígylésre méltó termés! Ezer ötletem lenne a feldolgozásukra, úgyhogy izgatottan várom, hogy döntött sorsukról a gasztrokalandor.

    VálaszTörlés
  2. nagyon guszták! bárcsak nekem is ilyen kertem lenne :)

    VálaszTörlés
  3. ...és a mángoldok? Nekem az függ össze a garázstetővel. Érdekesek a 'banánok'. :-)

    VálaszTörlés
  4. Én is ilyen banánra vadászom réges rég...De örülök, ha a zöldet megkapom...

    VálaszTörlés
  5. hűha! Jó hely ez a garázstető, ha már a padlizsánok is ilyen szép sötétre értek. Kicsi, csinos, fényes padlizsánok, igazán büszke lehetsz! Ja és a gyönyörű, gömbölyű cukkinikról sem feledkezem meg, nekem még ők kettes számú kedvenceim. Mindannyiótoknak gratulálok!

    VálaszTörlés
  6. :))
    A padlizsánokról még lesz szó, csak előtte át kell nyálaznom a padlizsánügyi szakirodalmat, mert újabb kérdések merültek fel velük kapcsolatban.
    Mángoldból az imént főztem spenót főzeléket, ez is megér majd egy bejegyzést. Köszi mindenkinek!

    VálaszTörlés
  7. Minden ellenkező híeresztelés ellenére nem kell őket sóba tuszkolni, hogy kijöjjön belőlük a keserűség. Az új fajták már megbékültek a világgal.

    VálaszTörlés
  8. Irigykedve néztem a kosaradat, a csodás terményeidet és az elképzelt függőkertedet... Nagyon zép zöldségek, ebből aztán öröm főzni! :o)

    VálaszTörlés
  9. IK, igen, ez így van, köszi!
    Bizony, én sem sózom a padlizsánt és fakéses kézzel sem bánok vele.

    VálaszTörlés