2013. december 28., szombat

Több mint Hobbi

Az ismétlések elkerülése végett nem fejtegetném, hogy micsoda izgalmasan csomózott kapcsolati hálóba kerül, aki ráfekszik az internet hullámaira és hagyja hogy hatások érjék, miközben jelenlétével ő maga is hat másokra. Ezek a kapcsolatok átívelnek földrajzi és társadalmi határokon, miközben ténylegesen és átvitt értelemben is hoznak a konyhára. Az elmúlt héten pl. fagyasztott őz- és vaddisznó hús érkezett, másnap olajos török paprika, továbbá néhány fotó bizonyos könyv terjedéséről:


Jött néhány jó szó is, hogy igény van több gasztrokalandor posztra, köszönöm, igyekszem! És jött egy könyv is, magánkiadásban, szűk körben terjesztve: 


A Svédországban élő kolléga könyve nagy örömöt okozott nekem. Azért merem a kolléga szót használni – mert ő „A” Hobbiszakács, az igazi, aki egyéni hangvételű blogot vitt éveken át, hobbiszakácsi mivoltát diplomával is tudja bizonyítani –, nos ő személyesen hatalmazott fel, hogy én is viselhetem ezt a nevet. A karácsonyi készülődés közben időnként lehuppantam a könyvével és nagyon jó volt újraolvasni a régi bejegyzéseket, bár sajnos a fotókból kevesebb csillanhat csak meg, de a netes felületen lehetőség van a visszakeresésre. 

A szerzőnek már korábban is nagyon sokat köszönhettem! Például a gyorssegélyként postán küldött bakcsoj (pak-csoj) magokatazt hogy magasra tartja és tovább viszi az irodalmi szakácskönyv megtépázott zászlaját; hogy bemutatott a svéd Bocuse-nak; hogy megtanított arra, hogyan kell illendően azaz cuppogva-szürcsölve-szívogatva enni a svéd rákot, amely tudományt ki is próbáltam a kék-sárga bútorbolt éttermében, azóta nem árulnak ott főtt rákot, csak lapraszerelt, néma fagyasztottat, szürcsöljön otthon aki akar! Jelenleg gyakorlom még a hümmögve-mormogva történő kávézást, ez még nem megy igazán jól, de jelentkezem amint belejöttem. A könyv, vagyis a szerzője megerősített abban is, hogy a gulyáslevesnek igenis mágikus hatása van, és az erjedéstől felfújódott konzervdobozban rohasztott hering több mint elsőcsapásmérő vegyi fegyver, valójában egy híres svéd ínyencség. Hobbiszakács írásai újabb csomókat kötnek azon a bizonyos hálón, összehozva családok, barátok, népek kultúráját – receptekben, történetekben és fotókon is. És bár a gasztroblog mostanában pihenő üzemmódban van, a szerző fotóblogon keresztül közvetíti nekünk a világot. Jó étvágyat hozzá, illetve kellemes nézelődést minden érdeklődőnek!


"Az első erotikus étkezés Ádám és Éva nevéhez fűződik. Az előétel gránátalma volt, a főfogás pedig laposra klopfolt kígyó grillezve, paradicsomos szósszal. Utána jött a fekete leves."

"Egy jó ebéddel még a legjobban menő országot is tönkre lehet tenni!"

"A gőzölgő koponyát az asztal közepére raktam, és átengedtem a kezdeményezést a vendégnek. Jessica gyakorlott kézzel lefejtette a bőrt a koponyáról. Úgy dolgozott, mint egy plasztikai sebész arcfelvarrás közben. A bőrt eldobta, a szemeket kiporciózta, - önzetlenül lemondtam a jussomról - a pofaizmokat és a bégető izmokat pedig kupacba gyűjtötte."  

3 megjegyzés:

  1. "Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt."
    (Bill Vaughan)
    Nyugodalmas, békességes, egészséges új évet kívánok! :)))

    VálaszTörlés
  2. Újesztendőben megújult erőt, sok érdekes, hasznos írást kíván egy hatunokás nagymama, akinek egyik unokája így kiáltott fel a családi ebéden: "Nagyi, ez a leves isssteni!"

    VálaszTörlés
  3. De jó! Szóval van utánpótlás a konyhában és az étkezőben is! Boldog új évet! :)

    VálaszTörlés