...avagy mit eszünk április 4-én?
A Minerva kiadó, amely a 60-70-es években főleg ismeretterjesztő irodalmat adott ki, gondozott egy sorozatot "Színe-java" címmel. Kis füzetkék voltak ezek, kb. 30 oldalasak és csupán 3 Ft.-ba kerültek. Általános életvezetési tanácsok mellett, mint pl. "Hogyan gondozzam TV-készülékemet?", "Nagymosás fáradtság nélkül" vagy "Serdülők kozmetikája", több főzéssel kapcsolatos rész is megjelent - egyenként 60-100 ezer példányban (!).
Kedvencem az "Ünnepi étrendek" (1973), amely a fontosabb ünnepekre kínál menüsorokat: Újév, Április 4., Húsvét, Május 1., Augusztus 20., November 7., Karácsony. Gondolom mindenkit az érdekel, hogy mit kell enni április 4-én? Nos, spárgalevest, töltött narancsot, töltött karalábét. Talán ezt ették az emberek, amikor feljöttek az ostrom után a pincékből. Május 1-én ínyencsaláta, hideg csokikrém, bélszínroló, parajfőzelék dukál. Szó sincs a sör-virsli-perec triászról. Augusztus 20: tejfeles zöldbableves, Péche Melba és szőlős tészta. Utóbbi annyira izgalmasan hangzik, hogy a bejegyzés végére le is fogom írni.
És jöjjön November 7.: Karotta krémleves, lencsés rizs, kijevi kelvirág, párolt őzcomb, stíriai metélt. Azért az is érdekelne, hogy mit evett a cári család a Téli palotában, persze még november 6-án, de erre nem tér ki a könyvecske.
Készítettem egy gyors felmérést az idősebb családtagok között, hogy emlékszik-e valaki arra, hogy a hetvenes évek elején a helyi ABC-ben lehetett-e kapni áprilisban spárgát, húsvétkor bárányt, novemberben őzcombot? Mindannyian ugyanúgy reagáltak: kérték hogy ne szemtelenkedjek.
Hamarosan bemutatok még egy füzetet, amelynek címe: „Konzerből házi kosztot”. De addig is, íme az augusztus 20-i szőlős tészta, amely egyébként több alap-szakácskönyvünkben is szerepel - időnként szőlős metélt néven - de én korábban nem ismertem ezt a magyaros ételt.
Szőlős tészta
30 dkg négy tojásos metélt tésztát lobogva forró, sós vízben kifőzünk. Ezalatt 3 db tojássárgáját 7 dkg vaníliás porcukorral, 3 dkg liszttel és fél dl vízzel elkeverünk. Közben 2 dl fehér bort fél deci vízzel, fél fahéjjal, 2-3 szem szegfűszeggel és fél citrom levágott héjával felforralunk. Ezután óvatosan elkeverjük a tojássárgákkal. Hozzáadjuk a 3 tojásfehérjéből 5 dkg porcukorral vert habot, majd az egészet elkeverjük a már elkészült és lecsurgatott tésztával és egy nagyobb fürt szőlő megmosott szemeivel. Az egészet kivajazott tepsiben néhány percre sütőbe tesszük. Fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.
Forrás: Ünnepi étrendek / írta Murányi Péter, ill. Gábor Éva.- Bp.: Minerva, 1973. .- p.32.
A Minerva kiadó, amely a 60-70-es években főleg ismeretterjesztő irodalmat adott ki, gondozott egy sorozatot "Színe-java" címmel. Kis füzetkék voltak ezek, kb. 30 oldalasak és csupán 3 Ft.-ba kerültek. Általános életvezetési tanácsok mellett, mint pl. "Hogyan gondozzam TV-készülékemet?", "Nagymosás fáradtság nélkül" vagy "Serdülők kozmetikája", több főzéssel kapcsolatos rész is megjelent - egyenként 60-100 ezer példányban (!).
Kedvencem az "Ünnepi étrendek" (1973), amely a fontosabb ünnepekre kínál menüsorokat: Újév, Április 4., Húsvét, Május 1., Augusztus 20., November 7., Karácsony. Gondolom mindenkit az érdekel, hogy mit kell enni április 4-én? Nos, spárgalevest, töltött narancsot, töltött karalábét. Talán ezt ették az emberek, amikor feljöttek az ostrom után a pincékből. Május 1-én ínyencsaláta, hideg csokikrém, bélszínroló, parajfőzelék dukál. Szó sincs a sör-virsli-perec triászról. Augusztus 20: tejfeles zöldbableves, Péche Melba és szőlős tészta. Utóbbi annyira izgalmasan hangzik, hogy a bejegyzés végére le is fogom írni.
És jöjjön November 7.: Karotta krémleves, lencsés rizs, kijevi kelvirág, párolt őzcomb, stíriai metélt. Azért az is érdekelne, hogy mit evett a cári család a Téli palotában, persze még november 6-án, de erre nem tér ki a könyvecske.
Készítettem egy gyors felmérést az idősebb családtagok között, hogy emlékszik-e valaki arra, hogy a hetvenes évek elején a helyi ABC-ben lehetett-e kapni áprilisban spárgát, húsvétkor bárányt, novemberben őzcombot? Mindannyian ugyanúgy reagáltak: kérték hogy ne szemtelenkedjek.
Hamarosan bemutatok még egy füzetet, amelynek címe: „Konzerből házi kosztot”. De addig is, íme az augusztus 20-i szőlős tészta, amely egyébként több alap-szakácskönyvünkben is szerepel - időnként szőlős metélt néven - de én korábban nem ismertem ezt a magyaros ételt.
Szőlős tészta
30 dkg négy tojásos metélt tésztát lobogva forró, sós vízben kifőzünk. Ezalatt 3 db tojássárgáját 7 dkg vaníliás porcukorral, 3 dkg liszttel és fél dl vízzel elkeverünk. Közben 2 dl fehér bort fél deci vízzel, fél fahéjjal, 2-3 szem szegfűszeggel és fél citrom levágott héjával felforralunk. Ezután óvatosan elkeverjük a tojássárgákkal. Hozzáadjuk a 3 tojásfehérjéből 5 dkg porcukorral vert habot, majd az egészet elkeverjük a már elkészült és lecsurgatott tésztával és egy nagyobb fürt szőlő megmosott szemeivel. Az egészet kivajazott tepsiben néhány percre sütőbe tesszük. Fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk.
Forrás: Ünnepi étrendek / írta Murányi Péter, ill. Gábor Éva.- Bp.: Minerva, 1973. .- p.32.
Ezen jót mosolyogtam :)
VálaszTörlésA szőlős tésztát viszont ki fogom próbálni - persze előbb megvárom, míg lesz szőlő a piacon :)
A szocializmus is lám mennyi izgalmat tartogat még mindig! Jozs.
VálaszTörlés