
Előtte még gondosan átismételtettem családtagjaimmal a mentők telefonszámát, és a reanimálás menetét, kihagyva persze a szájon át történő lélegeztetést, mert úgy terveztem, hogy ha élve eljutok odáig, nem csak szemrevételezem, hanem meg is kóstolom a szilveszterről maradt koktélparadicsomokat! (előzmények itt)
Elismerem, hogy állagukban végre változás állott be, valamennyien elkezdtek ráncosodni, gondolom a vízveszteség hatására. Az egyik – ahogy látható a képen – elkezdett zselésedni, ettől a látványtól máris tucatnyi új recept ötlete futott át agyamon. A kóstolás eredménye: lényegében semmi, ugyanúgy nincs íze, mint ahogyan a vásárláskor sem volt. Azt hittem, savanyú lesz, vagy keserű, de nem, a dec.31.-ről ismert víz íz érződött rajta most is. Illat: erre kár is a betűt vesztegetni.

Ott megkérdezik majd, hogy milyen érzés milliomosnak lenni? Sohasem érdekelt a pénz – válaszolom - szerencsés vagyok, hogy abból élhetek, ami a hobbim: a szárításból.
Szerintem mi a legfontosabb az életben? Az őszinteség és a szeretet – felelem gondolkodás nélkül.
Tervezek-e, a konyhámban forgatott valóságsót? Igen, tervezek, az ablakkeretre rögzített kamerákkal. A címe ez lesz: "Liveaszalás 24" vagy „Dryreality”.
Szerintem mi a legfontosabb az életben? Az őszinteség és a szeretet – felelem gondolkodás nélkül.
Tervezek-e, a konyhámban forgatott valóságsót? Igen, tervezek, az ablakkeretre rögzített kamerákkal. A címe ez lesz: "Liveaszalás 24" vagy „Dryreality”.

2009. őszén elindítom az eljárást, melyben hungarikummá nyilváníttatom a párkányon aszalódott magyar étolajos spanyol koktélparadicsomokat. Talán addigra Fűszeres Eszter féléves hamburgere is előkerül, lemásoljuk a prototípust, sorozatgyártásba kezdünk és csinálunk valamiféle árukapcsolást.
Kicsit csodálkoztam, hogy a Vatikán még nem reagált arra, hogy szabad-e ilyet tenni a paradicsommal? De aztán rádöbbentem, hogy kevés olyan szép nyelv van, mint a miénk, amely paradicsomnak hívja a Paradicsomot!