Ilyenkor, az alaplé-főzés, a diópucolás, mákdarálás és az
aprósütemény sütés időszakában sokan keresnek meg azzal, hogy adjak nekik
valamilyen mézeskalács receptet. Odaadom, ők pedig általában nem sütik meg, a
következő évben ugyanúgy elkérik, és minden alkalommal felteszik az alapvető
kérdést, hogy "na és mire kell vigyázni?".
Most megválaszolom a leggyakoribb
GYIK-ot, azaz a Gyakran Ismételt Kérdést. Hátha egyszer mégis megsütik.
Csak arra kell vigyázni,
- hogy a sütés előtt döntsük el, puha vagy kemény mézest szeretnénk-e. A puhában több a vaj és a szódabikarbóna.
- hogy őszintén gondoljuk át, van-e megfelelő állóképességünk és logisztikai képességünk a kivitelezéshez
- hogy legalább fél napig pihentessük az összegyúrt tésztát
- hogy a sütő ne legyen forró, mert hamar megég a tészta, de mérsékelt meleg se legyen, mert akkor meg ráér dagadozni
- hogy folyamatosan járőrözzünk a sütő ablaka előtt, ha van, ha nincs, vágassunk rá, mert fontos, hogy amint kap egy kis piros színt a sütemény, azonnal ki kell kapni
- hogy a tojás sárgáját, amellyel megkenjük a kiszaggatott sütit, jól keverjük el, vagy akár le is szűrhetjük, mert akkor nem lesz fehérjecsomó benne, ami ráragad az ecsetre és csúnyán rásülhet a tésztára
- hogy mielőtt betoljuk a sütőbe, fúrjunk lyukat a mézesekre
- hogy amikor kivesszük és már nem forró, de még nem is merev hideg, ismét fúrjuk át a sütés előtti lyukat
- hogy mielőtt nekifogunk a díszítésnek, vegyünk be egy nyugtatót
- hogy higgyük el, tényleg elég egy tojásfehérje a díszítéshez
- hogy számítsunk arra, hogy egy rakás cukrot felvesz a fehér máz
- hogy a porcukrot érdemes legalább kétszer átszitálni, mert ha csak egy kristály eltömíti az írókalyukat, szükségessé válhat még egy nyugtató
- hogy ne gyógyszerezzük tovább magunkat, amikor a már betöltött mázról kiderül hogy mégsem jó, túl sűrű vagy túl híg, és ki kell nyomni az egészet és még keverni hozzá cukrot vagy fehérjét
- hogy ne higgyünk azoknak, akik mást is tesznek a mázba, én tettem tavaly keményítőt és fájdalmasan porladt le a sütikről
- hogy ha a népművészet mesterei vagyunk és bámészkodók előtt írókázunk egy rendezvényen, dugulás esetén ne vegyük a szánkba az írókát és ne szopjunk belőle egy nagyot, mert ettől minden jó érzésű vásárlónak felfordul a gyomra
- hogy számítsunk arra, több esténk is rámegy majd a felszalagozásra
- hogy ha az elkészült mézeseket párás helyen hagyjuk, megpuhulnak
- hogy ezekben a napokban többet fordítsunk hát-, derék- és nyaktornára, mert az aprósütemény-készítés a vázizomzat legnagyobb ellensége
De leginkább arra kell vigyázni,
hogy ha valaki elkezdi ezt a hobbit, akkor ez igazi szenvedéllyé válik, egész
évben epedve lesi az advent eljövetelét, hogy végre nekieshessen a gyúrásnak, nyújtásnak,
szaggatásnak, sütésnek, díszítésnek, szalagozásnak. Aki egyszer elkezdi, az
végérvényesen beleragad ebbe az édes mámoros tevékenységbe.
