2009. március 16., hétfő

GBT piros, fehér, zöldben

Életem első gasztroblogger-találkozóján vettem részt szombaton a Sirályban, ami egy király hely a Királyban. Vagy a Királyban, ahol van egy nagyon sirály hely a Sirály? Mindegy, lényeg hogy nagyon jól éreztem magam és senki nem nézett őrültnek, amikor az URL címmel mutatkoztam be (a http-t kihagytam, mert tudtam hogy úgyis egy családba tartozunk).

Valaki azt írta, olyan ez mint egy érettségi találkozó. Szerintem egyáltalán nem olyan! Itt csillogó szemű, vidám emberek méregetik egymást, olyanok, akik nyitottak egymás mandulahabjára. Itt az érződött, hogy az élet igenis habostorta! Amit mi meg is tudunk sütni magunknak, ha esetleg nem jön a sültgalamb. Egyes társadalomtudósok abban reménykednek, hogy majd az ilyen alulról szerveződő kis közösségek mentik meg a ketté-, vagy ki tudja hányfelé szakadt Magyarországot. Hát akkor fel barátim, kivont vajkéseinkkel induljunk a haza megmentésére!

Külön öröm volt számomra, hogy nem kaptam kerékbilincset, de kénytelen voltam autóval menni, mert volt nálam 1 kg rozskenyér, 80 dkg marharostélyos és egy cselló. A rozskenyér a háromszínű töltött camemberthez kellett volna alapnak, de kint felejtettem az autóban, így a sajtnak és a bloggereknek is be kellett érnie egy műanyag tálcával. Velem volt viszont a doboznyi Kossuth-kiflim, amit korábban megénekeltem már itt. Érdekes, hogy március eleje óta sok olyan bloglátogatóm volt, akik a „Kossuth-kifli”-re kerestek rá. Nem gondoltam volna, hogy ez szezonális süti. Vajon Rákóczi túróst mikor sütnek az emberek? A trónfosztás napján? „Eb ura fakó, József császár a füledbe túró!” - felkiáltással?
(Tudom ám, hogy ez nem az a Rákóczi, csak így jött ki a rím. Gasztrotörténész kommentelők kíméljenek! – a szerk.)


Utóirat: köszönet a Fanan cégnek, hogy szponzorálták a mélyhűtőmet!

Az alábbi receptet elsütném a kisvirág-féle pályázaton is, lássuk csak:


Töltött camembert

3 karika sajtot néhány órára kint hagytam szobahőmérsékleten. Kettévágtam őket, és karalábévájóval kikapargattam a puha belsejüket. Ügyelni kell arra, hogy a kikaparás során ne sértsük meg a penészes külső réteget, egyben maradjon. A „tokocskákat” kiöblítettem egy kis sherryvel és a sajtbelsőre is löttyintettem belőle. Néhány csepp tabasco, 100g krémsajt (vagy vajas kéksajt is lehet!) és nagyon apróra vágott piros és zöld paprika került még bele. Villával dolgoztam össze, a paprikákat csak a végén kevertem bele, hogy ne sérüljenek nagyon. A krémet visszakanalaztam a zsebekbe és szájjal felfelé szorosan egymás mellé beleállítottam őket egy magasfalú dobozba, hogy ne folyjék ki a krém belőlük, míg órákig állnak és érnek a hűtőben.

Az ízesítésnél mindent szabad, volt már hogy köményt tettem bele, vagy zöldfűszereket. Ha vajat is teszünk bele, jobban összeáll a szerkezete, de akkor nem omlik ki a szeletelés után, így, ilyen festőien. Rozskenyér-szeletkéken tálaltam. Kitűnő borkorcsolya!

14 megjegyzés:

Vesta írta...

Lenne két kérdésem:
1./ A marharostélyost nem hoztad be?
2./ Miért nem szóltál, hogy egyek már ebből a camambert-ből? Azt hittem sima bolti cucc, most mi legyen?Hozol legközelebb is, vagy csináljam meg? Mert az utóbbi esetben viszont nem értem pontosan, hogy csak zsebet vágsz arra a korongra vagy teljesen kettészeled?
(pontosítok: a 2./ kérdéscsoport volt)

"saját levében" írta...

Ketté szelem, két félkörre. Aki ügyes kis lyukon is kikaparhatja! Csináld meg, érdemes!
A rostélyos még nyes volt, a cselló pácolt fából készült. :)

"saját levében" írta...

Bocs, "kettészelem". Majd egybeírom.

Vesta írta...

Értelek én fél szavakból is, tudom a nyes is nyers :))
Ügyes is vagyok, megcsinálom valahogy, mert most rendesen megkívántam ;)

Vesta írta...

Ugyanis sörözgetek éppen :)

Grenadine írta...

ez a sajt zseniális volt! szerencsére egy nagyobb adagot mentettem, így a mai vacsorához is jutott :)
a rostélyost én is hiányoltam, de persze kidumáltad magad :)

sajtkukac írta...

Hahaha, nekem sikerült szereznem belőle! Bár nem volt egyszerű :-)
Niki

Doctor Pepper írta...

Én írtam az érettségi találkozót, de figyu, nálunk az is ilyen csillogószemű, jóhangulatú, érdeklődő, nálatok nem???

én is csak kerülgettem ezt a sajtot, de már bánom...:) dp

"saját levében" írta...

Háááát, ahogy egyre több minden történik az életben, egyre szomorúbb. Neked viszont köszi a szervezést! :)

piszke írta...

A sajt nagyon jó volt magában is, reggel, éhgyomorra, kávé előtt,félálomban!

Doctor Pepper írta...

SL- ja így már értem, nálunk szerencsére eddig csak csupa móka volt..

napmátka írta...

Ez az ötlet tényleg remek és igazán egyedi - még nem találkoztam hasonlóval, s nagyon megkívántam!

Hobbiszakács írta...

"olyanok, akik nyitottak egymás mandulahabjára"


:-)))

Cukroskata írta...

Én a te sajtodra is nyitott voltam, és nem bántam meg :-)