2010. november 11., csütörtök

Ő, a nagy

Ahogy telnek az évek, az ember lemond arról, hogy valaha is megtalálja az igazit. Az igényesebbek egy idő után teljesen kizárják még a gondolatát is. Jó ez ahogy van, a magányos, nyugodt, megalkuvások nélküli élet. Mások belátják, nem érdemes róla álmodozni, hiszen úgyis csak a magazinokban létezik. Reményvesztett ember az elérhető készletből választ.
 
De olyan is van, hogy egy teljesen szürke hétköznapon egyszer csak megjelenik a nagy Ő! Már amikor nem is számítunk a csodára, nem keressük, egyszer csak ott van. Teljesen természetesen, mintha mindig is elérhető lett volna. Őt akarom! – szólal meg bennünk a belső hang és nem nyugszunk addig, míg a miénk nem lesz. Letapossuk versenytársainkat, ha kell, feladjuk önmagunkat, csak azért hogy birtokolhassuk.

Az én nagy Őmnek tökéletes alakja volt. Izmai oly szabályosan hullámoztak, mintha egy szobrász faragta volna őket. Illata frissséget és ifjúságot üzent. Tapintásra is fiatal és ruganyos korpusza volt, éreztem amikor először megérintettem. Sejtettem, hogy talán késsel is formálták tökéletes idomait, de ez nem zavart. Így volt igazán kívánatos és divatos. Manapság ez már természetes dolog, nekem is fontos hogy választottamat a külvilág elégedetten mustrálgassa. Tudtam, ő az, akivel nem vallok szégyent, büszkén feszíthetek mellette, tökéletes pár benyomását keltjük az est fénypontján, amikor a vendégeknek azt mondom: „Tessék, parancsoljatok, töltött dagadó!”

Töltött sertésdagadó

A dagadót egy hosszú csontozókéssel óvatosan felszúrtam és terjedelmes vágást alakítottam ki benne. Kívül óvatosan besóztam.
Zsemlés tölteléket készítettem: 3 beáztatott és kinyomkodott zsemléhez kevertem 2 nagy tojást, egy közepes fej apróra vágott vöröshagymát, amit előzőleg zsírban megfonnyasztottam. Egy csokor apróra vágott petrezselymet, majoránnát, sót, borsot adtam hozzá. (A zöldfűszereket is meg lehet futtatni a zsíron, jobban kijön az ízük.)
A tölteléket beletöltöttem az üregbe, a dagadó száját hústűvel összekapcsoltam. Középmeleg sütőben, fedett sütőtálban sütöttem, az elején kevés vizet is alátéve, gyakori locsolgatás mellett. Sütés után is lefedve tároltam, és locsolgattam a pecsenyelével. Ha kihűl, könnyebb szeletelni. Párolt rizzsel vagy zöldborsós rizzsel, savanyúsággal finom!