Szegény ember vízzel főz, a fukar meg tojáslikőr nélkül süt. Ez az idei húsvét tanulsága. Április elején összeállítottam az ünnepi menüt, melynek ékessége egy tojáslikőrös torta lett volna. Találkoztam a likőrrel az egyik boltban, de nem vettem meg, mert drágának találtam – nem mintha egyáltalán fogalmam lett volna a tojáslikőrök áráról – később pedig egyáltalán nem lehetett kapni ott, ahol kerestem.Képzeletben átprogramoztam a receptet maraschinora. De azt meg annyira sajnáltam ilyesmire elpocsékolni, hogy inkább megittam egy pohárkával belőle, majd gondosan visszatekertem a kupakját. Utolsó lehetőségként maradt a rum, jóféle barna.
Addig térültem, fordultam, míg a torta helyett tiramisut kezdtem készíteni, de egy kicsit átalakítva. A 40 dkg mascarponet két dl. felvert tejszínnel és némi porcukorral kevertem el, ebbe locsolgattam a rumot. A babapiskótákat is rumos kávéban hempergettem meg. Közben a rumról a dióra asszociáltam, azaz arra az üvegnyi grillázsra, amit még karácsonyra készítettem. A piskótarétegre tettem a krémet, és azt megszórtam a grillázs-darálmánnyal.
Miután a nyalánkság órákat töltött a hűtőszekrényben, felszolgáltam és mondhatom, hogy nagyon kellemes érzés volt, amikor az omlós piskóta és a selymes krém között meg-megroppantak a cukros diódarabok. A tojáslikőr pedig pukkadjon meg! Vagyis inkább buggyanjon meg a drága!
Bejegyzések
