2011. május 27., péntek

Reggelizzünk a teraszon!

 

Keljünk fel korán! Előző este pároljuk roppanósra a spárgát!  Keressük meg a fényképezőgépünket! Tegyük fel a vizet a tűzhelyre! Tegyük fel a kávét!  Terítsünk meg a teraszon! Kergessük el a macskákat a székekről! Szaladjunk ki a kertbe friss retekért! Szaladjunk be a konyhába késért, mellyel kivághatjuk a retek fás részeit! Keressük meg a legnagyobb objektívet! Kattintsuk rá a fényképezőgépre! A tojásokat tegyük bele a lobogó vízbe, négy perc múlva vegyük ki! Süssünk néhány pirítóst! Tálaljuk fel a reggelit! Üljünk le és kezdjünk reggelizni! Fussunk egy gyors kört sótartó-ügyben! Üljünk le és dőljünk hátra! Álljunk fel és fényképezzük le a pitypangokat! Üljünk vissza és reggelizzünk! Vigyázz, ráülsz a macskára! Sicc innen! Álljunk fel és kerítsük elő az elfelejtett pirítósokat! Üljünk vissza! Vágjuk le a tojás tetejét, a spárgát mártogassuk bele a lágytojásba! Álljunk fel és keressük meg ismét a fényképezőgépünket! Fényképezzük le a tojást! Élvezzük az ízeket és a nyugodt reggelt! De hol a kávé?!....


2011. május 22., vasárnap

Borecetes kísérletek

 
Remek ötlet a Hegyalján borecetet gyártani! Bor van, fűszerek és gyümölcsök szintén, már csak a fogyasztókat kell meggyőzni, hogy időnként lépjenek túl a 10-15%-os általános ecet használatán. Utóbbiban segítek egy kicsit én is, miután a Tokaji Borecet Manufaktúra küldött egy kis termékkóstolót. De ez nem lehet nehéz feladat, hiszen étkezési kultúránkban az ecet alapvető hozzávaló. Azaz, hozzánk való.

Mint lelkes ecetrajongónak, izgalmas kis ecetes-olajos fiókom van, tele gyümölcs- és borecetekkel. Ott rejtegetem a Párizsból hozott szarvasgombás ecetet is, de rémülettel tölt el a gondolat, hogy hamarosan elfogy, utolsó cseppjeit a konyhakertemben most termő – és a csigakommandó által még fel nem fedezett – salátákkal fogom házasítani. Pár hete pedig az északi bútorboltban vörösáfonyás ecetet vásároltam, még semmire sem használtam, de jelenléte ott a szekrénykében nagyon megnyugtató.

Ecetes szívem csücskében ott lapul az üvegrajongás is, így a cég honlapján második dolgom az üveg megtekintése volt, és mindent rendben találtam. Kitenni egy szép formájú ecetes üveget a konyha ablakpárkányára és hagyni, hogy a lemenő nap átvilágítson rajta, ez is a nyár szépségeinek egyike.
  
Muskotályos borecetes befőttek kecskesajttal

Szilvabefőtt és szőlőbefőtt levének felét leöntöttem és megittam, de ez nem tartozik a tárgyhoz. A maradék levet feltöltöttem muskotályos borecetes lével, amelybe 1 dl  muskotályos bort is tettem. A szilvák magját eltávolítottam és puha kecskesajtot töltöttem a helyükre. A gyümölcsöket fedeles üveg tálba tettem, rájuk öntöttem a boros-borecetes levet és 3 napig hűtőszekrényben érleltem. Finom és izgalmas előétel keletkezett belőle!

Tőkehal furmintos mártással


A tőkehal szeleteket enyhén besóztam, hagymával és citromkarikával puhára pároltam őket. (Gőzpároló készülékben 85°-on 25 percig, de sütőben is megoldható, pl. rácsos tepsiben)

Közben elkészítettem a mártást: kevés vajat megolvasztottam és üvegesre pároltam benne két közepes fej apróra vágott vöröshagymát. Felöntöttem kb. 2 dl tokaji furminttal, kb. 2 ek. furmintos borecettel, 2,5 dl tejszínnel. Sóval, kevés cukorral ízesítettem és kukoricakeményítővel sűrítettem. Mint minden mártást, ezt is sokszor megkóstoltam és ízlés szerint adtam még hozzá a hozzávalókból.  A végén enyhén savanykás és erősen furmintos beütésű selymes mártást kell kapni.

Tálaláskor a halakról a citromkarikát levettem és megöntöztem a mártással. Rizzsel és a maradék tokaji furminttal kínáltam. Színekben nem túl gazdag étel, de ízekben annál inkább!