2009. április 23., csütörtök

VKF! XXIV. Összefoglaló – 2. rész


TEXTILEK, DÍSZTÁRGYAK

Kisvirág
Felmerült a zsűriben, hogy a 24. vkf a konyhai textíliákról, kötényekről szóljon, és lám Zsuzsi megérezte ezt. Bebizonyította nekünk, hogy Velencében ha nem is beszélnek magyarul, de legalább írnak. Akarom mondani, hímeznek. Minden magyar ember tudja, hogy a velencei dózse elnevezés is egy szerencsétlen kötény-elírásból származik. Zsuzsinak üzenem, hogy én már olyan pólókat is láttam, amire az volt hímezve, hogy Marco Polo! És nem Velencében!
http://kisviraginitaly.freeblog.hu/archives/2009/04/18/VKF_XXIV_3_in_1_-_zoldseges_krumplitorta/


PommePomme
Hogyan lesz egy mannheimi polgárból a magyar népművészet ifjú mestere? Hát úgy hogy hazajön, asszimilálódik, képzi magát, nyitott szemmel jár a koleszban, mézeskalácsot süt, tárgyakat gyűjt és legvégül azonosul az ő népével. Népiesebb lesz magánál a népnél is! A tárgyak is jól járnak, mert egy szakértőnél lakhatnak, az a tányér pedig a legboldogabb lehet, amelyikben sztrapacskát szolgálnak fel. Még szerencse hogy a haluskyhoz értő nép ága is be van oltva PommePomme égigérő fájába!
http://pommepomme.blog.hu/2009/04/19/vkf_xxiv_nepi_vonal_a_konyhamban_1


FŐZŐ- ÉS TÁLALÓ EDÉNYEK

Vegavarázs
Egyenesen a Krisna-völgyből jelenti Hémangi, hogy nincs hasznosabb edény, mint egy jó kis indiai wok. Ami a magyar embernek a bogrács, az amerikainak a hőtartó papírpohár, az a keletinek a wok. Anélkül nem megy sehova. A wokban készülhet minden, de a zöldséges szabdzsit érdemes először kipróbálni.
És egy kis reklám: az adománygyűjtő krisnásoknak érdemes pénzt adni, mert ők tényleg ételosztásra használják fel a befolyt összeget. Ezt többször a saját szememmel láttam és egyszer meg is kóstoltam – nagyon finom volt! Hare Krisna!
http://vegavarazs.hu/vigyazz-kesz-fozz-xxiv-%E2%80%93-egy-targy-egy-tortenet-egy-recept


VNJ
A Pataki tál a XX. század legnagyobb konyhatechnikai félreértését szülte. Sokan azt hitték arra a mondatra, hogy „használat előtt áztassa 30 percig hideg vízben”, hogy csak a legelső használat előtt kell beáztatni, miután hazavitték a boltból. Lett is nagy balhé megannyi családban, amikor a csontszáraz tál már a második főzésnél „pukk”, megadta magát! Sokan ezért nem szeretik az ilyen edényeket, pedig mint minden időtálló dolgot, ezt is a rómaiak és a görögök agyalták ki. VNJ a legügyesebb beetetési móddal él, olyan ételt mutat be nekünk, amitől még egy vegetáriánus is megtér, nemhogy egy agyagtál-ellenző!
Jaj, az a kacsacomb ott a képen…
http://vnjfoz.blogol.hu


Belly konyhája
Itt látható, hogy miként függ össze az ízlelés és a szívműködés, vagyis az érzelmek is meghatározzák, hogy mi ízlik nekünk és mi nem. Lásd: piros lábos, mint tortaforma. (A piros edénykészlet ma is kapható, kapaszkodjunk meg mielőtt megnézzük hogy mennyibe kerül!)
Minden reggel ugyanazzal a bögrével ébredni, ez adja az állandóság megnyugtató érzését! Belly képes emlékezni egy általa sosem ismert személyre is, mert egy bögre médiumként hozza neki a kapcsolatot.
http://mollykonyhaja.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-anyarol-fiurafiurol-felesegre.html
http://mollykonyhaja.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-nagymamarol-unokara.html


Piszke
Ha a porcelánok megússzák a németeket és az oroszokat, akkor az ötvenes években még mindig ott van az enyészet lehetősége egy fatális konyhai baleset formájában. A túlélő süteményestál olyan szép rakományt kapott most is, hogy az ember csak vágyakozva nézi, nézi azokat a szabályos, porhanyós linzerkarikákat! Piszke ráadásul olyan gyönyörű fényviszonyokat teremtett a fotózásnál, amilyet az ősei valószínűleg sohasem láthattak a sötét ötvenes években.
http://piszke.blogspot.com/2009/04/linzerkarika-vkf-xxiv.html


Saját levében
Saját levemben egy családi pecsenyéstálról emlékeztem meg, amely a háború szülötte és emlékének hordozója. A téma háborús, de remélem hogy a végkicsengés pacifista.
Valaki kérdezte, hogy mi van az edény alján, amit letakartam? Hát egy rusnya, agresszív madár a szokásos díszítőelemekkel…
http://sajatleveben.blogspot.com/2009/04/haborus-pecsenyestal-vkf-xxiv.html


Palócprovance
És ismét a tálak! Amelyek anyáról leányra szállnak, a tálhoz kötődő receptekkel együtt. Aztán az ötöd- vagy hatodízigleni utódok a nevét sem tudják majd az eredeti tulajdonosnak, de azt igen, hogy 25 dkg rétesliszt és 20 dkg vaj kellett a kedvenc süteményébe.
Ennyi marad egy emberből? – kérdezhetnénk. Nem csak ennyi, mert a lelke mindig ott lesz az étkezőasztalnál, minden ünnepen, valahányszor előveszik a féltett süteményes tálját.
http://palocprovence.blogspot.com/2009/04/vkf-xiv-3-az-egyben-1-targy-1-tortenet.html


Zsannamanna
Pécsi tányér, pécsi tál, pécsi szál, szécsi pál – ezt a kispál és a borzos asszociációs vonalat indítja el bennünk a pályamű. Vagy nem mindenkiben?
Vagy van, akit inkább a férfiak sajátos tányérválasztási szokásai nyűgöznek le? Az biztos, hogy aki szakácskönyvet készít és ad magára, az csak az ilyen tányérban fotózott húslevest részesítheti előnyben. Legyen mellette még egy nagy űrtartalmú evőkanál, mert annak hiányát is rendszeresen reklamálják a férfiak.
http://zsannamanna.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-nagymamam-tanyerjai.html


Maimoni
Maimoni is úgy tett, mintha nem tudna vagy nem akarna írni, talán eleinte az asztalfióknak írt, de a vkf kihozta belőle - mármint a fiókból – az írást sokunk örömére.
Mindenkinek van vagy volt legalább egy ilyen nagymamája, ismerőse, és mindenkinek van legalább húszféle szava a tócsira. Ezért is szertejük a cicegét amikor tocsnit sütünk és ezért is tetszik mindenkinek ez az írás.
A posztot figyelmébe ajánlom a konyhai-gép felhalmozóknak is!
http://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2009/04/csak-egy-csesze-tea.html


Zamat és Illat
Abban a konyhában lehet ám csak valódi zamat és illat, ahol a dohos Váncza könyv szagát elnyomja az isteni mézes sütemény, és a szicíliai kávéskészletből párolgó könnyű habos csokis cappuccino illata! És mindezt egy tunéziai tál látványa keretezi. Annak idején azért értek véget a pun háborúk, mert a hadvezérek belátták: nincs nyugisabb elfoglaltság, mint kevergetni a kávét, eszegetni a sütit és csak távolról nézegetni a túlsó partot. Előtte persze kicserélték a repiajándékokat: a tunéziaiak kapták a csészéket, a rómaiak a tálat.
http://zamatesillat.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-csokis-kenyeztetes.html
http://zamatesillat.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-mezes-tekercs.html


Garffyka
Mint megtudtuk, G. egy bizonyos Manóapóval lakik egy háztartásban. Utóbbi a manók nagyfőnöke, ezen kívül kiváló beszerző is. Tudja, a kismanók ellátásához elsősorban apró manóedénykék szükségesek. És ha már manósak, akkor minimum hogy zöldek legyenek. Ezekben készülnek az iciripiciri manóeledelek, pl. kenyértortácskák. Ha Manóapó szabadságra megy, akkor a karácsonyi angyalokhoz is lehet fordulni fazék-ügyben.
Manósapka edényfogót mások is kapnak ajándékba, de azoknak a konyhájából valahogy mindig eltűnik ez a kis hasznos textiltárgy, bizonyára a huncutkodó manók a ludasok a dologban!
http://garffyka.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-3-az-1-ben-2.html
http://garffyka.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-3-az-1-ben.html


Ízbolygó
Ízbolygó csak bolyong, szédeleg reggel a konyhában, következésképpen tör-zúz reggelente, míg meg nem kapja napi kávéadagjának első részét. Akkor aztán kisimul a világ, fehér hab keretezi mosolygó száját, karamell illat férkőzik a hajába és innen kezdve előtte már nincs akadály!
Szenvedélyével sikerült megfertőznie gyermekét is, aki valószínűleg az oviban ezzel kezdi minden reggel: „Dadus néni, a tejhabom elkészült már?”
http://izbolygo.extra.hu/?p=692


Fűszeres Eszter
Lélek minden tárgyban lakik – erről szól ez a verseny. A fűszert pedig a szakácsok adják hozzá, egy–egy történet formájában. Eszter elárulja nekünk, hogy bizonyos serpenyőkbe bele van programozva, hogy melyik étel készüljön el bennük a legfinomabban. Naná, hiszen egyenes Walesből jött a prototípus! (Onnan hazacipelni egy öntöttvas edényt, hát ilyesmire is csak egy asszony képes!) Az meg csak természetes, hogy egy angol reggeli szívesebben sül angol serpenyőben, mint pl. szingalézben.
Érdeklődve várjuk Eszter oldalán a videót, amin azt mutatja be, hogyan forgatja meg könnyedén csuklóból az öntöttvas serpenyőit! Félkézzel!
http://fuszereslelek.blogspot.com/2009/04/angol-reggeli.html


Ági főz
Ági azt akarta nekem beadni, hogy egy kiváló szakács és író nem tud egyszerre keresztelőn enni-inni és vkf-re nevezi. A mellékelt ábra (bejegyzés) mutatja, hogy még túl is teljesítette a tervet, két pályaművel. Azóta már blogján bizonyítékokat láthatunk a szabadkai eseményekről is, igazolván a hiányzását.
Valami azt súgja, a mesélő tárgyak boltját látni fogjuk még nyomtatásban is!
A réz habüst minden cukrász számára egy csoda, nem akadt még konyhai-ketyere gyártó cég, amelyik szebb teszthabot tudott volna felmutatni ennél!
http://agifoz.blogspot.com/2009/04/vkf-3-az-1-ben.html
http://agifoz.blogspot.com/2009/04/meselo-targyak-boltja.html


Dalla cucina Mammája
Olvasás közben jön meg az étvágy, nem igaz? Mamma azt hitte, úgyis kibírja a hétvégét, ha csak a pálya széléről figyeli a versengést, de aztán a mérkőzés hevében váratlanul berohant a fűre. Az éppen ott legelésző rackákról pedig elnevezte a pités tálat. Még ma felterjesztem az MTA Nyelvtudományi Intézetében a rendkívül szellemes „rackatál” kifejezést! Holnap pedig a Hortobágyon mindenkinek elmesélem, főleg a rackáknak! Istenem, beeeee fognak nevetni!
http://dallacucina.freeblog.hu/archives/2009/04/20/Tejes_pite_mandulas_mangolddal


Max
Max több mint szakács. Nem csak ételeket főz, kreál, hanem hozzá tálat is. Először megtervezi és kiégeti a tálat, aztán kisüti a sütit. Ez több mint 3:1-ben, ez már Sok:1-ben!
Most már tényleg odakerekezek a műhelyhez és meglesem, milyen fagyitölcséreket tervez és gyárt! Kinézem belőle, hogy válság idején még a vendégeket is maga állítja elő. Besegítve ezzel a helyi rendőrségnek.
http://maxkonyhaja.blogspot.com/2009/04/vkfxxiv-dalm-szelet.html



Köszönöm mindenkinek a részvételt és a lelkesedést! A verseny eredménye: mindenki nyert! Az írók, az olvasók és a tárgyak is, mert úgy tűnik, valamennyien gondos, szerető gazdinál laknak.
A versenyházigazda stafétáját
CUKROSKATA
kapja!

14 megjegyzés:

Garffyka írta...

SL, szuper az összesítés, nagyon szellemesek, magukat kelletőek az összefoglalók, élvezet volt mindet végigolvasni. Le a kalappal! :-)

Lehet én siklottam el felette, Trinity, mint zamatesillat.blogspot is nevezett, de mintha őt nem láttam volna az összefoglalókban.

Garffyka írta...

Hozzászólásom második fele törölve, elnézésed kérem, az orrom előtt volt.

"saját levében" írta...

Szóljatok nyugodtan ha valaki kimaradt, nemkönnyű összeterelgetni a sok linket, levelet.

Ízbolygó írta...

Fehér habos mosolygós szájjal olvastam végig az összefoglalót! Remekül szórakoztam, köszönöm az élményt!

citromfű írta...

:)
Megint jót mosolyogtam! Köszönöm az összefoglalót!

Cukroskata írta...

Köszönöm a bizalmat Sl. Nem lesz könnyű utánad összefoglalót írni. Régen nevettem ennyit :-)
Holnap kihirdetem a VKF XXV témáját.

Lilahangya írta...

Hogy ez milyen csudijo volt! Sajnalom, hogy most kimaradtam!

trinity írta...

Megint végig vigyorogtam!!!!
SL, köszi Neked az összefoglalót, szép munka volt a részedről, szerintem kellett rajta törpölni-nekem legalábbis nem menne ez csak úgy, kapásból:))))
CukrosKatának meg hajrá!!!

vnjudit írta...

Gyönyörű volt az összegzés :)
(vnj)

Cserke írta...

Feltett szándékom ellenére maradtam ki.
De legalább az összefoglalón jót mulattam.

max írta...

Sl!

Köszi nagyon jó lett a kisérőszöveg!!

Jah és a biciglit is én(mi) csináljuk!! (Bringatanya:)

Palócprovence írta...

Ismét remekül szórakoztam, köszi! :)

Belly írta...

Szia!

Nagyon jól meg van írva:-D,De azért Patricia Arquette-nek meghagyom a medium szerepét:-D

Vegavarázs írta...

Nagyon köszönöm az izgalmas kiírást és a szórakoztató összefoglalót! Professzionális így együtt!