2011. augusztus 14., vasárnap

Leves az ereszcsatornából



A cím szándékosan félrevezető, ezzel kívánom idecsalogatni a szenzációéhes olvasókat. De előtte végig kell olvasniuk a bevezetőt.

Több éve sikeresen működő konyhakertem másodlagos hasznot kezd termelni: helyettesíti az általam sosem látogatott edzőtermek elmaradt hatását.  És mindezt ingyen! Jó időben naponta végigguggolom, hajlongom a kertet, szurkapiszka szerszámommal lecsapok minden haszontalan növényre (igyekszem a dolgok gyökeréig hatolni). Ezen mozdulatok kiválóan fejlesztik a vádli- és combfeszítő izmokat. A paradicsomokat is körbekúszom, kötözgetem, mert roskadoznak önmaguktól. Én is, szinte leszakad a hátam.

A csillagtök (patisszon) idén olyan cselt eszelt ki, amivel korban még nem találkoztam: átbukott a garázs mellvédjén és csillárként lecsüngő terméseket nevel. Egyesek elbújnak az ereszcsatornában és ott hizlalják magukat, csendben, észrevétlenül. A betakarításnál ki kell másznom a tetőre és egyik kézzel kapaszkodó, a másikkal patisszon-leszedő mozdulatokat kell végeznem, megannyi izmot megtornáztatva ezzel. A makacsul beragadó termésekhez segítő kezeket kell hívnom, egyikünk szétfeszíti a csatornát, míg a másik kioperálja a huncut csillagtököket. A minap megelégeltem a veszélyes egyensúlyozó gyakorlatokat és úgy döntöttem, ráállunk a zsenge, azaz a csatorna méreténél kisebb tökök nagyüzemi fogyasztására.

Eleinte töltött tökként végezték az elvetemültek, legutóbb néhányan levesként. Kifinomult ízérzékem időnként érezni engedi a csatorna fém anyagából a tökökbe átszublimált plusz ízt. Azt a semmihez sem hasonlítható, a piacon sosem kapható oxidos bukét. Az ereszcsatorna pedig ellazulva, megtisztulva végre ismét önmaga lehet.  


Kapros csillagtökleves
Öt kis tenyérnyi csillagtököt megpucoltam, kockára vágtam és kevés vízben feltettem a tűzre. Dobtam bele egy közepes fej félbe vágott vöröshagymát is Amikor már majdnem puhára főtt, sót és egy marék apróra vágott kaprot szórtam bele. Két ek. tejfölt elhabartam benne, de lisztet nem tettem bele, mert a töknek amúgy is van valamiféle kocsonyás anyaga, az éppen eléggé besűrűsítette. Egyet forraltam rajta és kész volt. Hidegen is finom lehet.

Töltött patisszon

A tököket 2/3-ad részüknél keresztben elvágtam, kivájtam és félig megpároltam. Durvára reszelt vörös cheddart tettem beléjük, erre lapátoltam a szokásos darált húsos-rizses tölteléket, amiben a zsálya volt a meghatározó íz. A kalapokat visszaillesztve sütöttem őket, kevés vizet alájuk öntve, hogy párolódjanak is. Kapormártással tálaltam.

5 megjegyzés:

bodzablog írta...

Micsoda hasznos dolog a csillagtök nevelés :)))) Tetszett. Kár, hogy Apácska írtózik minden tökfélétől, különben kipróbálnám a töltöttet. Persze oxidos buké nélkül, sima, mezítlábassal :)

Cukroskata írta...

Szóval ettől kezdesz úgy kinézni, mint egy body világbajnok. :-)

"saját levében" írta...

Az ilyen apácskáknak azt kell hazudni, hogy "óóó, ez csak egy könnyű zöldségleves, drágám!"

Igen Kata, a szívem is azért olyan nagy, mert egész ősszel a gereblyével kardiózok!

Egyébként nem értem, hogy a cukkínik miért nem fekszenek bele a csatornába, testhezállóbb lenne nekik, mint a patisszonoknak.

Torma Cauli írta...

Nahátezekután figyelni fogom a csatornákat, hátha...

Zsuzsanna írta...

Frissiben olvastam - jó kis leves - és most megláttam egy linkajánlón a címet, és jót nevettem. Először a csatornalevesen, aztán azon, hány nap múlva értettem meg igazán a poént...