2012. július 10., kedd

Az a fényes málnás nap


 
A csütörtök majdnem tökéletes júliusi nap volt! Simán megtaláltam a helyet ahol átvettem a málnát, pont hazaértem a nagy zuhé előtt (aznap tehát locsolnom sem kellett), és kaptam egy üveg málnalikőrt Dél-Franciaországból. Fantasztikus zamatai vannak, sokkal finomabb mint amit egyszer egy belga áruházban vettem! Jó érzéssel töltött el, hogy gördülékenyen haladnak az események, még éjjel meg tudom főzni a málnalekvárt és előkészítem a szörpöt, így másnap bőven lesz időm a baracklekvárra. Egyszóval minden olyan volt, mint egy csodálatos málnás napon. Ott szúrtam el, hogy bementem a spájzba és észrevettem az egeret...

Organikus épített környezetünk velejárója, hogy úgy jön-megy a természet, mintha itt sem lennénk, és ha valaki dohog a hívatlan vendégállatok láttán, mindig figyelmeztetem: mi vagyunk a betolakodók, ők voltak itt előbb! Felvilágosult világnézetem fénye bizalom formájában csillant vissza az egér gombszeméből. Ugye nem kell tartania semmi rossztól, elismerem az ő elsőbbségét is, és betartom a társadalmi szerződést? Hát nézd, egérke, tisztellek téged, élni és élni hagyni, de talán poroljuk le inkább a "vissza a természetbe!" elvet.

A kupica málnalikőr nem adott elég bátorságot ahhoz, hogy egyedül tartassam be az elveket, jobbnak láttam felébreszteni a többieket, akik meg jobbnak látták legyinteni és tovább aludni. Éjszaka megpróbálkoztam a csapdákkal: a dióval kitámasztott cseréppel és az egérfogóval. Egy darabka sajt neki, egy nekem, a legjobb fajtából. Igazán megadtam a tisztességes fegyverletétel és eltávozás lehetőségét, de nem akart élni vele. Durvább eszközökhöz nyúltam, a két szolgálatban levő macskát betuszkoltam a spájzba. Nem értették mi a feladat, miért kellene pont most és itt demonstrálni a táplálékláncot, ahova eddig tilos volt bemenniük. Amint az ajtórés macskafejnyire nyílt, elillantak.

A végzetes napon gyakorlatilag mindent kipakoltunk a kamrából, ami azért volt rettentő feladat, mert egy hobbiszakácsnak legalább ötezer aprósága van, csupa-csupa "egyszer valamire csak jó lesz" dolog. Aztán rövid dulakodás után egy ájult egeret dobtunk ki a kertbe. Két napig tartott a visszapakolás, fertőtlenítés, selejtezés – málnaszörp- és baracklekvár készítéssel kísérve. A kétnapos hajtóvadászat alatt összedobtam egy kis töltött cukkinivirágot, hozzá mártást, párolt rizst, de akkor már legyen egy kis friss nyári fejtettbab leves is, és Lúdanyó tejfölös meggyese. Az első napon mángoldból készült főzeléket ettünk.

A helyszíni szemle alapján megállapítottam, hogy egerünk kifinomult ínyenc volt: újkrumplit, Lindt csokit és meggyet evett. Erre azért büszke vagyok!


Töltött cukkinivirág

Az előkészítés folyamata itt olvasható. Egy kisebb csokor petrezselymet apróra vágtam két gerezd fokhagymával és egy kis oregánóval.  Két darab puha mozzarellát összenyomkodtam, és belegyúrtam a zöldfűszereket. Ezzel a masszával töltöttem meg a virágokat, majd sörtésztába forgattam őket és forró, bő olajban megsütöttem. Laza majonézt készítettem mellé, amibe apróra vágott hagymát és kapribogyót tettem.


Ha lett volna időm az egérvadászat mellett, akkor maradék krumplipüréhez olajos, sós szardíniát kevertem volna egy kis aprított snidlinggel és azt is beletöltöttem volna. Vagy a fűszeres fetakockákat nyomtam volna össze, de azokat meg krémmé alakítva elvittem egy jó kis gasztrosznobber buliba. Mert az is volt közben.


9 megjegyzés:

duende írta...

Hű de gusztusos ez a sült cukkinivirág!

Dolgoztam régen egyszer egy kis vegyesboltban. És nekünk is volt egerünk. A tulaj is sajttal akarta lkapni, de rá se hederített. Viszont szinte az összes féle csokoládét megkóstolta. :)
Akkor megállapítottuk, hogy az egér-sajt páros csak mítosz, nem is igaz. Az egérkék a csokoládéért rajonganak!

erős ildikó írta...

Nálunk viszonylag gyakori vendégek az egérkék, főleg, ha bejön a hideg (kb. 6-8 betérő egérke/év) Az a megoldás járja, hogy egérke nem mászik meg magaslatokat, ha nem muszáj neki, így rögtön a földön (mindig előkészítve) várja a csapdában a vacsora. Sajtot, diót nem pazarolunk, pláne nem Lindt csokit, sima háztartási keksz vagy száraz kenyér, kukorica is kielégíti. A fogait ezeken jobban tudja koptatni. Nagyon fontos viszont a nyugalom. Nem üldözni egérkét, hanem abban a számára megnyugtató tudatban hagyni, hogy egyedül van. Le is fekszünk aludni (nem főzünk ilyenkor lekvárt!), azután, ha kattan a csapdaajtó, kényelmesen fordulunk egyet az ágyban, és alszunk reggelig. No persze az is tényező, hogy semmilyen más étel nem lehet kint, csak hűtőben vagy üvegben, fémdobozban, stb. Krumpli, alma ugye nehezebb ügy, de egérszezon idején feljebb tesszük, és mint már mondtam, ha egérkét lent várja a vacsora... Megjegyzem, az egerek társadalmában nagy tiszteletnek örvend a család, s többnyire családi vállalkozásban foglalnak el egy-egy lakást, így nem tudhatod, mikor bukkan fel egy kedves rokon...

"saját levében" írta...

Köszönöm a tanácsokat! Ez a mi egerünk sportos volt és száguldozott le-fel a polcokon, már értem hogy hogy kerülhetett egy egér a Marsra is.
Ildikó, méghogy rokonok? Amikor az én rokonaim sem mehetnek be arra a szent helyre?!

Planet Susannia írta...

Nagyon szórakoztató olvasni, ahogy küzdötök mindannyian az egerekkel.
Mi egy év után lementünk a nyaralóba. Addigra a természet mindent elintézett.
A hangyák által kibelezett szörmebundából csak ki kellett emelni az egér csontvázát a kertkapunál...
Kivárni..., ahogy Ildikó is javasolja.
Te S.L! Nem lehet, hogy azok a macskák túl jól élnek nálad?
Tintahal helyett lehet, hogy néha meg kéne dolgoztatni őket a táplálékért.:-)

Kati írta...

Nagyon szeretem olvasni az írásaidat, tele vannak élettel:) Töltött cukkinivirágra már én is rég vágyom, de eddig még nem sikerült:)

"saját levében" írta...

A macsekok igenis fognak egeret, de csak kint a szabadban a maguk szórakoztatására, nem kényszerből! Sajnos néha harkályt és cinkét is fognak.
Kati, nagyon örülök, gyere máskor is! Én is megyek!

Erika írta...

Nálunk, itt Dublinban nem hogy cukkinivirág nincs de még egerek se nagyon. Megfagynának ebben a 13fokos júliusban. Viszont patkányokkal már találkoztunk :D

Skandikamera írta...

"A csütörtök majdnem tökéletes júliusi nap volt!"

Ezt én is nyugodtan elmondhatom: erre a délelőttre esett az idei nyár :-)) Aztán délben jött az eső...

Éva írta...

Mi is beraktuk annak idején Tomci cicát Lilla Trabantjába egeret fogni, ahogy abból később vers is született, de ez nem dobta fel életművész macskánkat. :)
Vonatkozó összefüggés Juliette Binoche Kieslovski Három szín: Kék című filmjében. Bár lehet, az eggyel nagyobb méretű rágcsáló volt!