2008. január 18., péntek

A legjobb epizódszereplő díja…

Szerencsétlen füstölt húsok a magyar konyhában legfeljebb epizódszereplők lehetnek. Ha átlapozunk egy szakácskönyvet, láthatjuk, hogy nagyon sokszor csak kiegészítőként használják őket sokféle ételben. Nem is önmagukért, hanem a füstös íz kedvéért, amit szemfüles turisták megvásárolhatnak valamelyik fejlett országban „instant füst” formájában is. Egyszer kaptam ilyet az USA-ból, szépen megköszöntem, majd elvittem a veszélyeshulladék-lerakóba.

Az önálló ételként feltálalt füstölt húsok pünkösdi királysága furcsa módon húsvétra esik. Ekkor bezzeg tudjuk értékelni őket, felvásároljuk a hentesektől az összes sonkát, kötözött sonkát, tarját stb. A húsvéti asztalnál rádöbbenünk, hogy jaj, mennyire finom, milyen egyszerű étel ez, egy kis salátával, mustárral, tormával! Ilyenkor megfogadjuk, hogy az év más napjain is főzünk ilyet, azaz gondolatban főszerepet kínálunk nekik.

Aki nem elégszik meg a bolti – „füstpácban két másodperc alatt” - típusú húsokkal, annak javaslom, hogy fedezze fel lakóhelyén azokat a még tevékenykedő bácsikákat, nénikéket, akik régi módszerekkel füstölnek. Aztán irány a hentes, ahol vegyünk 1-2 oldalast, egy sonkát, néhány csülköt, és megfelelő pácolás után mehet a füstre. Így elkerülhetjük hogy a húsvét mellékízű, az év közben főzendő bableveseink ipari ízfokozó ízűek legyenek.

Főtt füstölt odalas bab- és krumplisalátával


Az oldalast elvágom darabokra, megmosom és egy mély tálban vagy fazékban fél napig hideg vízben áztatom. Az áztató vizet kiöntöm, a húst leöblítem és beleteszem egy kuktába annyi vízzel, amennyi elfedi. (Ez sajnos nem saját levében finom). Dobok rá néhány babérlevelet is, és addig főzöm amíg puha nem lesz. Akkor jó, ha a csontról leválik a hús.

Babsaláta
Hagyományos magyaros (szerb?) ecetes saláta, főtt babbal és hagymával.

Bab: közepes méretű sötétszínű babot szoktam használni, beáztatom, babérlevéllel megfőzöm puhára. Ha nincs idő, jó a babkonzerv is, mondjuk két dobozzal.
H
agyma: kisebb méretű vöröshagymát (kb. 5 fejet) felkarikázok vékonyra, a karikákat szétválasztom, azaz szétpergetem az ujjaimmal. Egy lábosban kevés vízzel megpárolom, csak annyira, ahogy ne ropogjon. Még finomabb, ha lilahagymát használunk! Ehhez viszont a fehér bab illik.
Összeállítás: nagy tálban kikeverek egy kis ecetes, sós, cukros levet (= salátaecet), beleteszem a babot és a hagymát, majd óvatosan átforgatom, összekeverem. Amennyiben van otthon finom őrségi tökmagolajunk, azt tehetünk rá tálaláskor!

Ecetes krumplisaláta

Krumpli: sudár kiflikrumplit hajtok fel a piacon, azt héjában megfőzöm, megpucolom és karikra vágom.
Hagyma: kisebb méretű vöröshagymát (kb. 5 fejet) felkarikázok vékonyra, a karikákat szétválasztom, azaz szétpergetem az ujjaimmal. Egy lábosban kevés vízzel megpárolom, csak annyira hogy ne ropogjon.
Összeállítás: nagy tálban kikeverek egy kis ecetes, sós, cukros levet, beleteszem a hagymát és a krumplit, óvatosan hogy össze ne törjenek a karikák. Átforgatom, összekeverem. Tetejére frissen őrölt borsot tekerek. Amennyiben van otthon finom őrségi tökmagolajunk, azt tehetünk rá tálaláskor!

4 megjegyzés:

Zsubori Ervin írta...

Hajdanán az én dolgom volt, megvan az már vagy harminchat éve is, hogy átvigyem darálni a malacoknak való kukoricát a töltésen túlra, most meg nem mondom, hogy milyen bácsiékhoz. Általában a kétkerekű kiskocsit használtam erre a célra, de annak meg mindig lapos volt a kereke, úgyhogy nehéz volt tolni. Kijött a most meg nem mondom, hogy milyen bácsi, hosszú fekete műbörkötény volt rajta, meg nyilván gumicsizma, átvette a zsákot, s megkezdte a darálást. Elég gyorsan haladt, úgyhogy általában megvárós volt a munka; én addig jobbára nézelődtem a kertben, figyeltem a tyúkokat és a jappánkacsákat, segíteni nem nagyon kellett. Visszafelé már porzott a zsák, könnyen összemaszkolhatta magát vele az ember, amikor leemelte a kocsiról; ezt nem nagyon szerettem. Azt viszont igen, amikor a most meg nem mondom, hogy milyen bácsiékhoz a végterméket, jelesül a kolbászt, a szalámit, a sonkát, az oldalast meg az oldalszalonnákat kellett vinni füstölni; néha becsúszott egy-egy diszósasajt is, vagy épp a katakönyöke, májashurkatöltelékkel töltve. Ez nem volt megvárós persze, néha át kellett ugrani megkérdezni, hogy kész van-e már. Ilyenkor a ... bácsi kinyitotta a szürke deszkákból eszkábált füstölő ajtaját, betapogatott, s tényszerűen megállapította: még nem jó, de holnap négyre kész lesz. Aztán holnap négykor, a rövid hazafelé úton, hosszan kísérte a rozoga kiskocsit a lepedőkbe csavart friss füstölt húsok mágikus-sós illata.
No, ezért is érdemes blogot csinálni.

Névtelen írta...

Beleszagolni egy füstölőbódéba, valóságos aromaterápia! Kár hogy nincs tengerünk, mert akkor a heringek is ott lóghatnának a katakönyöke mellett.
J.M.

spajzcetli írta...

Gratulálok a blogodhoz!
Új hang, új szín vagy itt a netes gasztrotérben!

Zs Ervin! Kommentjeid csuda jók!
Nem akarsz egy -Ekker Józsiéhoz hasonló ( http://anyafold.blog.hu/)-
blogot indítani? Favorizálnám...

saját levében írta...

Kedves spajzcetli!
Köszönöm, remélem majd még rászolgálok!