Csak egy mártás: kapor

Végy egy kb. 80-85 kilós kifejlett rokont, aki kiváló konyhakertész, de szerencsédre utálja a kaprot. Még nagyobb szerencsédre, ez a növény pont az ő kertjében burjánzik túl árkon és más bokrokon.
Puhítsd meg, hogy amikor sarlót ragad és nekiesik a friss kaporszáraknak, ne a komposztba dobja őket, hanem egy zacskóba. Végy egy másik rokont, aki gyakran találkozik az előzővel, továbbá veled is, és kérdd meg rá, hogy a zacskókat rendszeresen hozza el neked.
Én így termesztem a kaprot.

És így dolgozom fel:
Megmosom, lerázom róla a vizet és egy nagy késsel felaprítom. Kis műanyag dobozokba vagy zacskókba rakom és lefagyasztom. Amikor a mélyhűtő azt mondja hogy „Most már elég! Nem igaz hogy ennyi mártást, kapros-túrós lepényt, túrós galuskát fogsz gyártani a következő hónapokban!!!!!” - akkor abbahagyom a pakolászást és csak a mának élek. Másnap üzenek a rokonnak, hogy ennyi. Ő meg visszaüzen: "Már úgyis felmagzott. De azért a kovászos uborkába hagytam ám!"

Kapormártás

Kb. két csokor kaprot apróra vágok. Egy nyeles főzőedénybe olajat vagy vajat teszek, kevés lisztet szórok bele, elkezdem pirítani, mintha rántás készülne. Rádobom a kaprot. Kevergetem, amíg a lelkét jól kiengedi, de vigyázok, hogy ne barnuljon meg. Majd felöntöm csont-alaplével vagy vízzel és 1,5 dl tejföllel. Tejszín is mehet bele, attól selymesebb lesz. Ezt addig főzögetem, amíg be nem sűrűsödik. Ízesítés: kevés só, és 1-2 csepp citromlé.
Újkrumplihoz kötelező. Töltött tökre, halhoz, csirkéhez ajánlott.