A pite jó hidegen is, a filmet pedig melegen ajánlom azoknak, akik a filmművészetben is bírják a kanyarokat meg a sebességet.
Ez itt a film honlapja, amely nem mellesleg közöl egy almáspite-receptet is!)
Ezt azért érdemes elolvasni, mert én nem a reszelős almafeldolgozást alkalmazom, hanem:
Kb. 1 kg almát megpucolok és 3 mm-es szeletekre vágom. Beleteszem egy lábosba, kevéske vizet löttyintek alá, megszórom fahéjjal és ha kell cukorral. Néha citromlével is, de csak ha elégedetlen vagyok az alma zamatával. És MEGPÁROLOM! Igen, nem reszelem, facsargatom stb. Ha már nem nyers de még nem is főtt szét, gyorsan leveszem a tűzről és egy szűrőn lecsöpögtetem.
(Ez a párolós módszer azért jó, mert ha vastagon tesszük bele az almatölteléket, nagyon szépen mutat a felszeleteléskor és nem olyan száraz a gyümölcs, mint amikor reszeljük és kinyomkodjuk a levét.)
A tészta: 40 dkg liszt 20 dkg vajjal, csipet sóval, fél zacskó sütőporral és annyi tejföllel amennyit kíván (ha a tejföl nem megbízható inkább hideg vízzel) összegyúrva. A tészta nagyobbik felét kinyújtom és a kivajazott tepsibe fektetem, megszurkálom villával, majd belesimítok egy-két marék zsemlemorzsát, arra pedig az almás töltéket. Még itt is megszórom fahéjjal, és esetleg darált dióval. A maradék tészta megy a tetejére, azt is megszurkálom és lefestegetem felvert tojással. Lassú tűzön sütöm.
1 megjegyzés:
szia! Jól néz ki...! a párolós módszert még sosem csináltam, nyersen rakom bele. De végső soron tök mindegy, mert sütve úgyis van, így úgysem marad benne szikra élet sem :) csak kis időbeni pluszt jelentene nekem ez az előzetes párolás. De ki fogom próbálni. És olyan esztétikusan van szelve, meg minden. Biztos hálás volt a közönség, aki megehette.
Megjegyzés küldése