2008. november 12., szerda

A puszták üdvözlete

A hétvégén meglátogattak bennünket a Hortobágyon élő barátaink és nagyon finom ajándékokat hoztak. Kaptunk egy nagy papírzacskót, amelyben többféle hús, kolbász, szalámi volt, és valamennyi bio-gazdálkodásból származott. Nekem a nem bio is megfelelne, mert én már attól is boldog vagyok, ha a hús valódi állatból származik, de ha az még ráadásul legelőn is töltötte élete nagy részét, akkor ide nekem egy komplett nyájat!

A képen látható a csípős mangalica kolbász, a szürkemarha-mangalica szalámi és az ígéretes mangalica-szalonna. A fotózáskor a tőkehúsok már a hűtőbe és a fagyasztóba lettek terelve. Amíg nem találják fel a szagos Internet-kapcsolatot, addig is elmondom, hogy a borjúhúsnak hihetetlenül friss illata volt, a színéről már nem is beszélve. Most leginkább ez az alapanyag villanyoz fel, több részre vágva várja végzetét. Mert a szürkemarha, vagy a birka, pörköltként végzi általában, de mi legyen a borjúval? Kívánom magamnak, hogy még sokszor kelljen hasonló gondokkal megküzdenem életem során.

A barátok további tervekkel is előálltak, pl. azzal, hogy hoznak fel a városba nekünk két juhot, hogy ne kelljen a fűnyírónkat berregtetni ezekben a válságos időkben. Félre is nyeltem a bort mikor ez az ötlet elhangzott, mert ahogy kinéztem az ablakon és odaképzeltem őket a fűnyíró helyére, nem éreztem tájba-, vagyis kerületbeillőnek őket. És még azt is tudomásul kellene vennem, hogy a muskátliknak bizonyára annyi lenne, ellenben a kaktuszokra nem buknak. Arról meg nincsenek zoológiai feljegyzések, hogy a postáshoz hogyan viszonyulnak.

De talán nem kellene elvetni a gondolatot, hiszen a rackáknak is jól esne, ha egy kis városi levegőt haraphatnának a fű mellé, tanulmányaimból tudom, hogy az szabaddá tesz. És a hortobágyi ivókban is lenne min hahotázni legalább a Szent György napi kihajtásig. Csak azt nem tudom, miközben osztom-szorzom a füves terület nagyságát és a két birka teljesítményét, hogy beeshet-e nekem bónuszként egy kisbárány is úgy húsvét táján? Mert ha igen, akkor jöhetnek. De egy kikötésem van, ha lehet, ne korán reggel kezdjék a berregést!

Az előzményeket és a témához kapcsolódó fotóimat ld. itt!

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

"mi legyen a borjúval? "

Nekem automatikusan a bécsi szelet ugrik be...

Jók a barika képek! :-)

Névtelen írta...

Hétvégén virágoskúti karajt sütöttem és egyszerűen elmondhatatlan volt az íze. Ezt a különbséget nem sokszor éreztem eddig, lehet, hogy az eddigi biohúsok nem is voltak azok? (költői kérdés) Akinek nincsenek hortobágyi barátai, az hol tehet szert ilyen zacskóra és főleg a tartalmára? Vagy kezdjünk barátkozni arrafelé?

"saját levében" írta...

Barátkozni mindenképpen fontos! Ez az egyik legjobb dolog az életben. De addig is :

http://www.hortobagyikht.hu/hun/index.php?id=termekek&subid=biohus

Névtelen írta...

Köszönöm!