2009. március 6., péntek

Egy szelet energia

Ez a sütemény nem tartalmaz vajat, tejérzékenyek is fogyaszthatják. A lisztérzékenyeknek is jó hírem van, csak 4 evőkanálnyi zsemlemorzsát kíván a recept. De fogyókúrázóknak nem ajánlom, mert annyi dió és csoki van benne, hogy egy fitness magazin hónapokig szörnyülködhetne rajta. De hát mi végre vagyunk a világon, ha nem azért, hogy felegyük a diótermést és kéjesen levágjuk a csokinyulakat?

Úgy emlékszem, hogy 10-15 évvel ezelőtt még fel lehetett használni a mikulás- és nyuszifigurákat az otthoni cukrászkodásban. Csak feltettem őket a gőzfürdőbe és szépen megadták magukat, esetleg kevertem hozzájuk egy kis holland kakaóport és már mehettek is a kuglófokra, süteményekre. De az utóbbi években - hiába állítják az édességüzemek, hogy jobban odafigyelnek a minőségre - egyre gyanúsabbak a csokifigurák.
Amikor a gőz elkezd hatni, csak nagyjából olvadnak fel, csomósodni kezdenek majd gyanús csirizzé válnak. Minél több hő éri a "csokoládét", annál keményebb lesz, napokig áztathatom az edényt utána. Múltkor apró fekete golyócskákat halásztam ki belőle, és próbáltam szétnyomni a konyhapulton, de nem bizonyultam elegendően erősnek hozzá. Bízom benne, hogy ezek az adalékanyagok alaposan átmossák gyermekeink bélbolyhait.
Így hát lemondtam a figurák bevonóként való használatáról, inkább feldarabolva hajigálom őket a különböző csokis süteményekbe, bár legszívesebben a kukába hajigálnám őket. Egyre kevesebbet veszek belőlük, inkább sima táblás csokira beszélem rá a gyerekeket. Aztán meg csak találgatok, hogy vajon miért nincs gyerekkora a mai kölyköknek?!

A sűrű diós süti mellé lekvárt vagy „gyorslekvárt” kínálok. Utóbbit úgy készítem, hogy 2-3 féle fagyasztott bogyósgyümölcsöt (ribizli, málna, meggy, áfonya stb.) beleöntök egy lábosba és kevés balzsamecetet, cukrot öntök rá. Ezt összeforralom - rázva nem keverve, mint James Bond! Csak 10 percig főzöm, hogy a gyümölcsök ránézésre is felismerhetőek legyenek. Ha nem elég savanykás, citromlével segítek rajta. Kevés zselatinnal sűrítem.
Ez a "gyorslekvár" jól illik a browniehoz vagy különböző csokitortákhoz, piskótákhoz is.

Diós csokis sütemény

6 tojás fehérjét elkezdtem keverni habverővel. Amikor fehér és kemény lett a hab, bele tettem a sárgákat és alacsony fordulatszámon kevertem hozzá 20 dkg cukrot, 25 dkg darált diót, 10 dkg felolvasztott étcsokit, 4 evőkanál rumban megáztatott zsemlemorzsát. Egy 10 dkg-os csokifigurát apró darabokra törve szórtam bele. Sütőpapíros formában (30x13x9 cm-es) kb. 1 órán át sütöttem, 170º-on. Rácsra téve hagytam kihűlni.

A szeletelést érdemes fűrészes késre bízni, mert könnyen törik a tészta.

1 megjegyzés:

napmátka írta...

Hú, ez tényleg energiabomba! És nagyon csinos...