2010. február 14., vasárnap

Csak két sajt

Esküszöm az oltóenzimek védőszentjére, hogy ezért a posztért egy lyukas garast sem kaptam, sőt egy lyukas sajtot sem. Pedig ezt itt valóban egy igazi reklámbejegyzés, de közhasznú és nonprofit. Két sajtnak csapnék egy kis hírverést, de nem azért, hogy valakik ezzel több bevételre tegyenek szert, hanem azért hogy olvasóimmal megosszam azt az élményt, amit ezek a sajtok nyújtanak. Az „Ilmicinek” és a „Lajtának" már régen kiosztottam a "hungarikum" megtisztelő címet. Mindkettőt a csermajori Ujhelyi iskola dolgozói és diákjai állítják elő. Nem új termékekről beszélek, hiszen mindig is ott voltak az üzletek csemegepultjában, meglapulva az érdemtelenül népszerű trappista sajtok mellett. Mára már a sajtnak látszó tárgyak és a külföldi áruk sajnos gyakran elnyomják őket. De ha nyitott orral járunk, még rájuk akadhatunk. Nemrég egy hiperboltban érdeklődtem a hatalmas sajtpultnál, hogy van-e Lajta?

- Nincs.
- Csak most?
- Nem szokott.
- Na de az ott nem az?
- Nem.
- Biztos?
- Ja, de lehet! Miért, kéri?
- Kérhetem?
- Persze, azért van!
- Akkor igen.
- Hogy vágjam?
- Egy szeletre.

E feszes kis párbeszéd végül jól zárult, mert nem csak hogy sikerült szereznem 15 dkg Lajtát, de annyira tökéletes érési állapotban volt, hogy ilyet még talán soha nem ettem! A párbeszédből kiindulva mások sem...

Itt lenne a helye egy harmadik sajt magasztalásának is, a Pálpusztaiénak, amit szintén a Csermajorban gyártanak, legalábbis az eredetit. És bár ezt is szoktam venni, de inkább csak a gyár támogatásának célzatával, mert sajnos nem találom azt a zamatot és főleg illatot, ami anno oly sok embert tartott egy közös klubban. Ez bizonyára ez az én hibám. Ideje alaposan kiporolni az ízlelőbimbóimat.

Üzemlátogatás Emmentalban: itt!

10 megjegyzés:

Belinda írta...

Apukám randevúi a Pálpusztaival még éléken élnek az emlékeimben, és nem kifejezetten pozitíve. Lehet, hogy újra neki kéne futnom a dolognak:)

jel írta...

De jó, hogy ezt megírtad! Figyelni fogok rá, és megpróbálom beszerezni.

(Nemrég leltem a blogodra, és örömmel olvasom majd visszafelé is.)

jókaja írta...

A Pálpusztaira figyelni kell, mert Gödöllőn gyártanak egy utánzatot, ami akkor is fehér és ízetlenül sós, ha már folyik.
Csermajorit sajna igen ritkán kapni. :-(

gren írta...

pénteken a lehel piacon vettem lajtát

"saját levében" írta...

A gödöllőit próbáltam befőttes üvegben utánérlelni, de nem sikerült. :(

Éva Pécsről írta...

Hurrá!
Teljes mértékben támogatom ezt a nonprofit reklámot! A kategória legízletesebb magyar sajtjai, és a legtöbben nem is ismerik.
Tudom, nem mindenki lakik Interspar-közelben, de ott mindig van mindkettő. Én legalábbis ott szoktam venni.

lúdanyó írta...

Szánom, bánom, de egyik fajtát sem kóstoltam még. Belelkesülve mentem ma este vásárolni, persze egyik sem volt a boltban. De most már nem hagyom magam :)

spajzcetli írta...

...sajnos, felénk is ritkán kaphatni, szinte emberemlékezet óta szenvedjük hiányát -a szekszárdi csemege sajttal egyetemben!...

olzka írta...

:)üvegben elég nehéz érlelni, kell levegő is hozzá. otthon olajba téve esetleg viaszba mártva érdemes próbálkozni, egy hűvös huzatos ablaknál mondjuk

lúdanyó írta...

A Gellért térnél a Bartók Béla úton van egy kis éjjel-nappali bolt, ahol most akciós a Csermajori pálpusztai :)