2012. március 31., szombat

Hamar süti gyakran jó!


Az élet számos válsághelyzete közül az egyik legszorongatóbb az, amikor a vasárnapi ebédhez gyorsan össze kell dobni egy süteményt. Krémeset persze, hiszen a krém koronázza meg igazán a süteményt, az meg az étkezést, az meg a vasárnapot. Vagy olyan is van, hogy haladéktalanul meg kell szabadulni a hűtőben régóta állomásozó mascarponétól, túrótól, vajtól, mert valahogy felborult az egyébként előrelátó és tudatos otthoni élelmiszer-gazdálkodás. 

Bevált módszerem, hogy gyorsan sütök egy piskótát (néha kakaósat, néha diósat, néha vajasat), amit a 33x30 cm-es tepsiben sütök meg, majd három csíkra vágom. Ehhez előveszem a konyhai colstokot is, mert tortalapot kiszabni, csak pontosan lehet szépen...úgy érdemes.  


A három téglalap, ami a méretből kijön, egymásra rétegezve pont illik a hosszúkás süteményestálra. Aztán már csak kitalálok valamilyen krémet és megtöltöm a szeleteket. A tetejét figyelemelterelő díszítéssel dekorálom, nehogy észrevegyék, hogy ez csak egy vasárnapi "hamarsüti".


Piskóta tészta
Hat tojásfehérjét felvertem géppel, amikor habbá állt össze belekevertem egyenként a tojások sárgáját, a cukrot, a sót és óvatosan beleforgatva a lisztet. (6 tojás, 2 púpos ek. sima liszt, 4 púpos ek. rétesliszt, 5 lapos ek. cukor, csipet só)
Sütőpapíros tepsibe lapátoltam, 175 fokon megsütöttem. Amikor langyosra hűlt, kiborítottam és lehúztam róla a papírt, később felvágtam három nagy szeletre.  

Túrós-mascarponés krém
200 g mascarpone
250 g túró
150 g porcukor
200 ml felvert tejszín
100 g puha vaj
1 citrom reszelt héja
vanília esszencia
4 db zselatinlapocska
Az összetevőket alaposan összekevertem, a vajat és a tejszínt habosra verve kevertem bele. A túrót áttörtem, hogy aprószemű legyen. A zselatint a zacskón található előírás alapján olvasztottam fel, amikor kihűlt, a krémhez kevertem. Behűtés közben többször átkevertem és később töltöttem a tésztalapokra. Ha túl keményre sikerül a krém, citrom- vagy narancslikőrrel érdemes lazítani.


VAGY

Csokoládés krém 
Gőz fölé állított tűzálló tálban felvertem 3 tojást egy kis cukorral és gyakori kevergetés közben felfőztem. Miután levettem a gőzről, belekevertem 200 g olvasztott étcsokoládét és csipet sót.
250 g vajat habosra vertem 120 g cukorral, két ek. kakaóporral és a kihűlt krémet hozzákevertem. Némi rumot is tettem bele, nem csak az íze kedvéért.

8 megjegyzés:

Hobbiszakács írta...

Colstok nem elég, szögmérő és vizszintező is kell :-)

Zsuzsa írta...

Nekem egy 20 cm-es, kerek formára van kidolgozva 4 tojásból ue. a koncepció. :)

Zsuzsa írta...

Ja, az lemaradt, hogy ahhoz nem kell colstok!

"saját levében" írta...

Akkor most bevallom, hogy a ragasztószalag mellett még ipari sniccert és orvosi szikét is tartok a konyhafiókban.
Vízszintezője - úgy tapasztalom nap mint nap - a konyhabútorosoknak volt!

Éva írta...

Az orvosi szike nálam is alapdarab, igaz, nem kell érte messze mennem! :P

Susannicon írta...

Ezek az egészséges adalékok (remélem) jót tesznek a gerincoszlopnak is!

Zsuzsanna írta...

Collstok, ez jó! Tényleg. Nekem az olló volt egy ilyen alapdarab, amit az idősebb családtagok csodálkozására beraktam a konyhafiókba. Nekik is szükségük lett volna rá, de nem tartották a konyhába valónak. Anyukám viszont a 30-as években tanult meg főzni - mezővárosi paraszti háztartásuk volt - és nem tanulta meg a konzervnyitót használni. A paradicsompüré dobozát a csirkebontó ollóval nyitotta fel :-)
Csokikrém: ez az igazi!

"saját levében" írta...

Tényleg! Különbözünk egyáltalán egy barkácsműhelytől? Szerintem nem sokban!