A mákos guba kiváló alany erre, mert ő maga is annyiszor újragondolta már magát, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja. Nem volt neki elég, hogy feltornázta magát a polgári konyha asztalára, maga mögött hagyva a szláv bobajka nevet, képes volt az egész szocializmust is átvészelni, gusztustalan köpönyegbe bújva. A köpönyeg egy nejlonzacskó volt, melybe a szikkadt, megmaradt kifliket karikázták fel a kartársak a közértben, az abc-ben vagy a vegyes boltban.
– Jaj, de szép is volt gyerekkoromban, ahogy a gubarudak tekergőztek a nagytepsiben, mikor kivették a kemencéből!
Az ökörnyálak megtorpannak a levegőben, kiskanalak akadnak el a feketelevesben. Az agyak vad zakatolásba kezdenek! Ez az a pont, amikor a gasztroblogger elkezd újragondolni!
– a gubarúd legyen egy laza kalácstészta, de ne tekergőzzön, mert nincs kemence, sem nagytepsi. Feküdjön csak hosszában, lábtól fejig.
– a mák ne szárazon kerüljön az áztatott karikákra, hanem készüljön belőle egy mák krém
– a tetejére némi kis vanília sodó, hogy az újragondolás látványos legyen
– kétféle tálalással próbálkozzunk: a tányérra halmozóssal és egy desszertgyűrűssel
gubarúd:
áztató:
2-3 dl tej felforraltam és beleszórtam 1-2 kanál cukrot. Ezzel öntöttem nyakon a karikákat.
mák krém:
25 dkg darált mákot 2-3 dl tejben kevés cukorral és egy csipet fahéjjal felfőztem. Rum és áztatott mazsola is mehet bele ebben a fázisban. Ezt ráraktam a megáztatott karikákra és finoman beleforgattam őket.
vanília sodó:
gőz fölött 3 tojást, két dl tejet, vanília rúd kikapart belsejét (vagy pár csepp esszenciát), egy ek. cukrot, egy tk. lisztet folyamatos habveréssel megfőztem. Ebből csak 1-2 kanállal tettem a mákos gubára tálaláskor.
17 megjegyzés:
Ez a felső kép pont olyan, mint a Lecsóban a lecsó; a kőszívű kritikus nyomban sírva fakad tőle, ettől meg a néző.
Mi mindenesetre pár hete még szikkadt kifliből csináltuk, de nem csak simán leöntve, hanem utána sütőben pirítva. De ez a megújítás elég vonzónak tűnik...
Fénypostával küld, nyitom az ablakot...:)
Egyszer össszeírom a leghátborzongatóbb gaszto-frázisokat, nálam az újragondolás, a csavartam rajta egyet, a mennyei, szupi, isteni, nyálcsorgató vezetik a mezőnyt.
A gunba viszont nagyon oké :).
gratulálok, jó kis újragondolás! A MÁK bisztró féle mákos guba óta nekem sem füllik a fogam a hagyományoshoz :)
Nekem is nagy kedvencem, bármilyen módon elkészítve. Sajnos egyedül vagyok ezzel a családban, így magam részére a legegyszerűbb változattal is beérem...
Viszont én az öregek nagy bölcsességégnek tudom be, :-)) hogy a szikkadt kiflit,kalácsot nem kidobták, hanem "újragondolták" mákosguba, máglyarakás formájában...:-))
Könyvet kéne írnod,komolyan mondom.
Hát ez zseniális! A mákos guba eddig nálam a "hogyan kaparjunk össze maradékból valami hallatlan gusztustalanságot, hogy ne kelljen semmit kidobni" kategóriában a "mi ilyet nem eszük" alfajába tartozott, de most horizontom nagyot tágult és nem tartom kizártnak, hogy ha legközelebb vendégek jönnek kipróbáljam ezt a kreatív fantasztikumot.
Remélem ellátsz idáig; hosszan lengetem a kalapom!!!
Oké, hogy eddig száraz kifliből, maradékokból készítettétek, de ezt legközelebb már sajnos nem tudom elfogadni!
Piszke, a gasztrofrázisok összegyűjtését támogatom! Bár ebben a blogban is található néhány...
Támogatom a könyvírást! :)
Mindig is utáltam a mákos gubát, de ma reggel, mikor ezt megláttam, gondoltam újra kéne gondolnom a vele való viszonyomat.....elkészítettem ebédre....és jól gondoltam.....mindenkinek nagyon ízlett....gondolom, újra asztalra kerül majd. Szóval köszi a receptet (remélem nem bánod, ha kölcsönveszem, pusztán hálám jeléül)
Zsuzsi, a guba próbája az evés! Örülök hogy bevált, de azt tanácsolom: két napig diétázzatok, hogy egyensúlyba kerüljön a kalóriaszintetek. :)
Ez valami fantasztikus iromány volt! Hangosan olvastam fel a férjemnek.... és milyen igaz minden szava!
"végy 20 dkg friss újragondolást" :)
hehehe
amúgy nem ér ám mákhiányos országban élőket szupi kis megcsavart mákosgubákkal nyálcsorgatni :P
Mónika, :)
Csuszta, te vagy nagyon szegény máktalan országban élsz, ahol még mákonyra sem futi, vagy nagyon gazdagban, ahol soha nem szorultak rá a mákra. És akkor viszont mákod van!
:D
csak Angliában...
Aha! A köpönyegbe burkolt guba, mint a magamutogató újragondolás!
:-)
Ez mennyeinek tűnik!!! Maczkót letiltom a blogodról, mert ha nem, hát szombaton állatkeri látogatás helyett tuti a sütő mellé állít majd :-))
Megjegyzés küldése