2011. március 19., szombat

Újragondolt mákos guba


Újragondolás – ez a divatos tevékenység köti le mostanság az ország szakácsainak figyelmét, ebbe ölnek kalóriát, nem keveset. "Végy 20 dgk friss újragondolást" – így kezdődnek a receptek. Semmi sem az már, ami volt évszázadokig, hanem az, aminek látszik: újragondolt, ide-oda tekergetett látványos eledel. Nincs helye a mai főzőkultúrában annak, aki legalább egyszer nem fogott bele valamiféle tartalmas kis újragondolásba.

A mákos guba kiváló alany erre, mert ő maga is annyiszor újragondolta már magát, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja. Nem volt neki elég, hogy feltornázta magát a polgári konyha asztalára, maga mögött hagyva a szláv bobajka nevet, képes volt az egész szocializmust is átvészelni,  gusztustalan köpönyegbe bújva. A köpönyeg egy nejlonzacskó volt, melybe a szikkadt, megmaradt kifliket karikázták fel a kartársak a közértben, az abc-ben vagy a vegyes boltban.


Felnőtt egy nemzedék, aki úgy tudja, a mákos gubához szikkadt bolti kiflit kell tejjel meglocsolni és cukrozott darált mákkal megszórni. Hacsak nincs egy idős rokon a nyári képben, aki egy ökörnyálas késő délutánon, kávézás közben ekképpen sóhajt fel:
 – Jaj, de szép is volt gyerekkoromban, ahogy a gubarudak tekergőztek a nagytepsiben, mikor kivették a kemencéből!
Az ökörnyálak megtorpannak a levegőben, kiskanalak akadnak el a feketelevesben. Az agyak vad zakatolásba kezdenek! Ez az a pont, amikor a gasztroblogger elkezd újragondolni!


De előbb szalad fűhöz-fához, Ínyesmesterhez, Móránéhoz, népi konyhászokhoz. Szerencséjére blogok és szaklapok oldalain is meg-megjelenik a guba, általában falatnyira kiporciózva, kis tálkában, kapszliban, hosszúkás pohárban. Valamennyi információt megrágva, megemésztve majd félredobva, a hobbiszakács több irányba is újragondol:
– a gubarúd legyen egy laza kalácstészta, de ne tekergőzzön, mert nincs kemence, sem nagytepsi. Feküdjön csak hosszában, lábtól fejig.
– a mák ne szárazon kerüljön az áztatott karikákra, hanem készüljön belőle egy mák krém
 – a tetejére némi kis vanília sodó, hogy az újragondolás látványos legyen
 – kétféle tálalással próbálkozzunk: a tányérra halmozóssal és egy desszertgyűrűssel


Újragondolt mákos guba

gubarúd:
Hagyományos kalácstésztát készítettem, 40 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 dl tej, 2 ek. cukor, 10 dkg vaj, 2 tojás sárgája, kevés só. Kelesztés után átgyúrtam és hosszú, vékony rudakat sodortam belőle. Tepsibe fektettem őket, oldalukat és tetejüket megkentem olvasztott vajjal. Ismételt kelés után megsütöttem, kihűlés után karikára vágtam a rudakat.

áztató:
2-3 dl tej felforraltam és beleszórtam 1-2 kanál cukrot. Ezzel öntöttem nyakon a karikákat.

mák krém:
25 dkg darált mákot 2-3 dl tejben kevés cukorral és egy csipet fahéjjal felfőztem. Rum és áztatott mazsola is mehet bele ebben a fázisban. Ezt ráraktam a megáztatott karikákra és finoman beleforgattam őket.

vanília sodó:
gőz fölött 3 tojást, két dl tejet, vanília rúd kikapart belsejét (vagy pár csepp esszenciát), egy ek. cukrot, egy tk. lisztet folyamatos habveréssel megfőztem. Ebből csak 1-2 kanállal tettem a mákos gubára tálaláskor.

17 megjegyzés:

Arnolfini írta...

Ez a felső kép pont olyan, mint a Lecsóban a lecsó; a kőszívű kritikus nyomban sírva fakad tőle, ettől meg a néző.
Mi mindenesetre pár hete még szikkadt kifliből csináltuk, de nem csak simán leöntve, hanem utána sütőben pirítva. De ez a megújítás elég vonzónak tűnik...

Horasz írta...

Fénypostával küld, nyitom az ablakot...:)

Piszke írta...

Egyszer össszeírom a leghátborzongatóbb gaszto-frázisokat, nálam az újragondolás, a csavartam rajta egyet, a mennyei, szupi, isteni, nyálcsorgató vezetik a mezőnyt.
A gunba viszont nagyon oké :).

Beastie írta...

gratulálok, jó kis újragondolás! A MÁK bisztró féle mákos guba óta nekem sem füllik a fogam a hagyományoshoz :)

sz.marika írta...

Nekem is nagy kedvencem, bármilyen módon elkészítve. Sajnos egyedül vagyok ezzel a családban, így magam részére a legegyszerűbb változattal is beérem...
Viszont én az öregek nagy bölcsességégnek tudom be, :-)) hogy a szikkadt kiflit,kalácsot nem kidobták, hanem "újragondolták" mákosguba, máglyarakás formájában...:-))

Vesta írta...

Könyvet kéne írnod,komolyan mondom.

Planet Susannia írta...

Hát ez zseniális! A mákos guba eddig nálam a "hogyan kaparjunk össze maradékból valami hallatlan gusztustalanságot, hogy ne kelljen semmit kidobni" kategóriában a "mi ilyet nem eszük" alfajába tartozott, de most horizontom nagyot tágult és nem tartom kizártnak, hogy ha legközelebb vendégek jönnek kipróbáljam ezt a kreatív fantasztikumot.
Remélem ellátsz idáig; hosszan lengetem a kalapom!!!

"saját levében" írta...

Oké, hogy eddig száraz kifliből, maradékokból készítettétek, de ezt legközelebb már sajnos nem tudom elfogadni!
Piszke, a gasztrofrázisok összegyűjtését támogatom! Bár ebben a blogban is található néhány...

lúdanyó írta...

Támogatom a könyvírást! :)

Unknown írta...

Mindig is utáltam a mákos gubát, de ma reggel, mikor ezt megláttam, gondoltam újra kéne gondolnom a vele való viszonyomat.....elkészítettem ebédre....és jól gondoltam.....mindenkinek nagyon ízlett....gondolom, újra asztalra kerül majd. Szóval köszi a receptet (remélem nem bánod, ha kölcsönveszem, pusztán hálám jeléül)

"saját levében" írta...

Zsuzsi, a guba próbája az evés! Örülök hogy bevált, de azt tanácsolom: két napig diétázzatok, hogy egyensúlyba kerüljön a kalóriaszintetek. :)

Kreatív konyha írta...

Ez valami fantasztikus iromány volt! Hangosan olvastam fel a férjemnek.... és milyen igaz minden szava!

csuszta írta...

"végy 20 dkg friss újragondolást" :)
hehehe
amúgy nem ér ám mákhiányos országban élőket szupi kis megcsavart mákosgubákkal nyálcsorgatni :P

"saját levében" írta...

Mónika, :)
Csuszta, te vagy nagyon szegény máktalan országban élsz, ahol még mákonyra sem futi, vagy nagyon gazdagban, ahol soha nem szorultak rá a mákra. És akkor viszont mákod van!

csuszta írta...

:D
csak Angliában...

Hobbiszakács írta...

Aha! A köpönyegbe burkolt guba, mint a magamutogató újragondolás!
:-)

Babek írta...

Ez mennyeinek tűnik!!! Maczkót letiltom a blogodról, mert ha nem, hát szombaton állatkeri látogatás helyett tuti a sütő mellé állít majd :-))