2012. február 3., péntek

A gubó szövetsége


Az egyik köztudomású tévedés szerint a barátság a felekben fellehető közös vonásokon nyugszik. Van, hogy éppenséggel az ellentéteken. Itt van pl. Barát 1. – kinek neve melletti sorszám semmiféle minőségi megkülönböztetést nem üzen, csupán az olvasó tájékozódását segíti a történetben – szóval Barát 1. pl. utálja a mákot, míg Barát 2. és Barát 3. szereti. Sőt, Barát 3. valósággal rajong a mákonyos ételekért, e tény a másik két barátban időnként nem kis aggodalmat kelt, mit lehet tudni ebben a mai függőséges világban…
 
 
Egyébként Barát 2. és Barát 3. a sütés-főzést kényszerű tevékenységként kezeli, de szerencséjükre ott van nekik Barát 1., aki meg teljességgel bele van habarodva ebbe. Árnyalódik a kép azzal, hogy Barát 2.- höz két kiskorú is tartozik, akik szintén odavannak a mákért, de annál is jobban a kakaós csigáért. Barát 1. következésképpen köteles a rendszeres kakaós csigák mellett a mákos fronton is teljesíteni, ennek kellemetlen velejárója, hogy sütés közben meg kell kóstolnia a máktölteléket, ami igencsak nehezére esik, de azért van a barátsági érzelem, hogy az ilyen helyzeteken átsegítse az embert. Egyébként az ő kedvenc édessége a sós, ezt az ellentétet is fel kell dolgoznia a másik két barátnak, valahányszor beülnek hármasban egy cukrászdába.

 
Legutóbb Barát 1. helyes kis linzerkosárkákkal készült a találkozóra, amelyekbe mákos tölteléket tett, ami darált-cukrozott mákból és meggylekvárból állt. Az összetevőket addig kevergette, míg úgy nem döntött, ez pont jó lesz: nem folyik ki majd sütés közben, de fogtörően kemény sem lesz. A fogyasztás utáni mákmintázat nem számít, régi barátok között az őszinte pöttyös mosoly nem probléma.

A kosárkák 24-lyukú muffin sütőben készültek (a mélyedések átmérője 4 cm), és biztos ami biztos, a töltelék tetejére egy-egy kis szívecske is került, újra megpecsételve a barátságot.


Mákos-meggyes kosárkák

40 dkg lisztet összekevertem 10 dkg porcukorral és csipet sóval, elmorzsoltam benne 20 dkg vajat és 8 dkg zsírt, majd 2 tojás sárgájával összegyúrtam. Ha nem ment volna, tettem volna bele egy kis hideg vizet is, de ment. A tésztát hagytam pihenni a hűtőben 2 órán át.
Cukrozott-darált mákot összekevertem néhány kanál meggylekvárral, a sütőt bekapcsoltam 190 fokra.
A tésztát kinyújtottam kb. 3 mm vékonyra, virág alakú kerek szaggatóval kiszaggattam és a formába tettem, kicsit megnyomkodtam. (Ha a formánk nem tapadásmentes, vajazzuk ki előtte!) Belekanalaztam egy-egy teáskanál tölteléket, a tetejére kis szív alakú tésztát helyeztem, kicsit bele is nyomtam. (S
zámítani kell a tészta és a töltelék megdagadására!) Halvány aranybarnára megsütöttem. Amikor langyosra hűlt, a formából kivettem és ment bele a következő adag tészta. Meg lehet szórni porcukorral.

Egy korábbi mákos ajándék: Whisky, jég és a nagyon mákos kocka

2012. január 8., vasárnap

Aprókörkép




A karácsonyi aprósütemények készítését, szám szerint 13 félét, már hetekkel az ünnep előtt elkezdtem. Amikor nem volt nagyon maszatos a kezem, képeket is készítettem, íme:

   

A mézeskaláccsal kezdődik minden, mert az többnapos projekt és legalább megalapozza a lakás alapillatát. Eszembe jutott, hogy hét évvel ezelőtt, a nevezetes népszavazás napján is éppen mézeseket sütöttem. Az utolsó pillanatban tettem le a kötényt, felkaptam egy dzsekit, és elszaladtam szavazni. Amikor megálltam a bizottság előtt, egy emberként hajoltak előre, nagyot szippantottak a levegőből, majd szavalókórusként kérdezték: honnan jön ez az isteni mézeskalácsillat?! Mondtam nékik: "belőlem árad, a ruhámból, a hajamból, a személyiségemből, elhoztam hát nektek az ünnep üzenetét, menjetek szépen haza, süssetek, főzetek ne ilyen földi hívságokkal foglalkozzatok, mint a politikai hatalom!" És lássatok csodát, néhány perccel később be is zárták a szavazókört! Én pedig mézes aurámat magam után vonszolva hazatértem, glóriámat laza mozdulattal a fogasra hajítottam és beestem az ágyba. 


Idén a karácsonyi gyümölcskenyér – ami ilyenkor a legkeresettebb portéka a blog keresőjében – kiválóan sikerült. Alig tudtam bemenekíteni a mélyhűtőbe, hogy majd csak akkor vegyem elő, ha eljön az ideje. Jól sikerültségének titka ki tudja mi, talán az aszalt gyümölcsök és a Jupiter szerencsés együttállása, a kiváló minőségű osztrák barnarum melyben áztattam a kemény aszalványokat, vagy még inkább a szupertitkos vanília esszenciám. Ez úgy készül, hogy veszek kimérve két dl vodkát, egyenesen a hordóból, mondhatnám vom fass, és abba teszem a kikapart vagy megszáradt vanília rudakat. Azok ott életre kelnek, megszínezik az alkoholt, kiadják minden gazdagságukat, miközben vidáman dülöngélnek az üvegben. Egyébiránt az ipari vaníliaesszenciákat mélyen megvetem, de idén mégis vásároltam egy nagy zacskónyi vanillincukrot a kaposvári I. Magyar Cukor Manufaktúra kiadásában. Őket azért csípem, mert tavaly mikulás alakú süvegcukorral örvendezettek meg a bolti polcon és ezzel végérvényesen a szívembe zártam őket.  



Készítettem csoki korongokat is Piszke receptje alapján. Az étcsokisra kandírozott gyömbért és mandulát, a fehércsokisra aszalt epret és apróra vágott pisztáciát szórtam. Ez egy napig sem áll el, ha el nem dugjuk titkos helyre.


A balatonakali mandulából kb. 10 dkg-ot ledarálva belesütöttem a linzerbe. Ettől és a beléje gyúrt zsírtól olyan omlós lett, hogy óvatosan kellett megfogni a sütiket, amikor megtöltöttem őket a ribizli lekvárral, vagy málnával. 
(40 dkg liszt, 10 dkg mandula, 15-20 dkg vaj, 8-10 dkg zsír, 10 dkg porcukor, egy tojás sárgája, só)
Mogyorós linzerhópihét is sütöttem, azt nem töltöttem meg semmivel, így jobban élvezhető a mogyoró aromája.
A mákos linzertészta nem maradhat el, általában kiflivé formázom, de lekvárral összeragasztva is nagyon finom. A kifliket félig csokiba mártom és megszórom díszcukorral. (40 dkg liszt, 15 dkg darált mák, 12 dkg porcukor, 32 dkg vaj, 1 tojás, só. Lehet beleszórni kevés fahéjat, vanília esszenciát.)
*
Az Aldiban finom és puha marcipánmasszát árultak, amit egy régi szakácskönyv receptje alapján összegyúrtam aprított dióval és 3 cl Maraschino likőrrel. Ezután kinyújtottam, kockára vágtam és csokoládéba mártottam. A tetejét kidíszítettem. Elég ütős lett. Volt aki azt mondta: csodálatosan köhögtetős.


A habcsókkészítés a legfelemelőbb az ünnepi készülődésben! Idén ezt tudományos szintre emeltem: még májusban találkoztam a Gerbeaud cukrászával, akit kifaggattam, hogy nagy baj-e, hogy én nem gőz fölött verem fel a tojáshabot, hanem csak simán? Azt mondta, nem baj, maradjak csak a jól bevált módszernél, de ha jót akarok, a sütőlapokat forrósítsam fel, mert akkor a kinyomott hab azonnal elkezd alulról szilárdulni. Így jártam el, és nagyon jó érzés, hogy Gerbeaud szaktanácsadókat engedtem be az egyszerű kis konyhámba! Azóta, ahányszor csak belépek, mindjárt olyan szakszerűségi érzés vesz körül!


A kávés habcsók, vagy más néven mokka csiga is elkészült.


A mákos-gyömbéres kuglófot a Stahl Téli édességek magazinból vettem. Amikor kihűlt, fehér csokival vontam be, koktélcseresznyével és pisztáciával díszítettem. Kandírozott gyömbért a keleti fűszereket árusító boltokban lehet kapni.
(15 dkg vaj, 2 dl tejföl, 20 dkg cukor, 3 tojás, vanília esszencia, 25 dkg rétesliszt, 1 csomag sütőpor, só, 5 ek. darálatlan mák, 12 dkg apróra vágott kandírozott gyömbér)
*
A bejgli sima ügy volt, 1 kg lisztből készült és szigorúan Pelle Józsefné könyvéből. Pedig általában Horváth Ilona drukker vagyok. Pelle Józsefné azt tanácsolja, hogy az összetekert bejglit először meleg, majd hideg helyen kelesszük, pihentessük és úgy menjen az előmelegített sütőbe. Egész tojással szoktam megkenegetni és egy régi tanács szerint egyszer hosszanti, másszor kereszt irányba, ez elősegíti a márványosság képződését.

A szilveszteri malacokat hagyományos sós kalácstésztából formáztam, és a szilveszteri asztalra tettem. Ez volt a 13+1.


2011. december 28., szerda

Aranydurbincs mángolddal és certifikéttel



Jó sorsom úgy hozta, hogy tavaly és idén is eredeti horvát aranydurbincsot tehettem a karácsonyi asztalra. A tavalyit az Intersparban, az ideit a budaörsi halpiacon szereztem be. Itt egyébként finom forralt borral  kínáltak amíg nézelődtem, ezt a szokást kéretik bevezetni valamennyi kereskedelmi egységben!

A halak, amint kitekertem őket a csomagolásból, azonnal felmutatták horvát útlevelüket, azaz az állkapcsuk alá rögzített bilétát. Ezt leszereltem róluk, amikor az udvaron pucoltam őket, az utcai járókelők és a settenkedő macskaállatok érdeklődésétől övezve. Felhasználás előtt finom besóztam a halakat a Pag szigetéről származó tengeri sóval, amelyet a konyhaszekrény hátsó traktusában dugdosok, és csak a kiemelt (certifikétes) ételekhez veszem elő,  ilyen a balatonakali pirított sózott mandulám is. Aztán annyira belelendültem, hogy eszembe jutott, van egy dalmát fűszerkeverékem, abból a hasukba szórtam egy keveset és meglocsoltam őket citromlével. Sütés előtt leitattam róluk a nedvességet és betettem őket a sütőbe, a légkeveréses + grillező funkció égisze alá. Közben tört fokhagymás olívaolajjal kenegettem őket.

De még fokoztam a tengeri hangulatot: a garázstetős mángold is előkerült a fagyasztóból, azt is átforgattam a fokhagymás olajban és már csak egy kis petrezselyem-mártás volt hátra. Mindezeket sáfrányos rizzsel tálaltam. Nem maradt egy morzsa sem az ünnepi asztalon, csak a halak csontváza, biléta nélkül, természetesen.

2011. december 17., szombat

Mézes GYIK



Ilyenkor, az alaplé-főzés, a diópucolás, mákdarálás és az aprósütemény sütés időszakában sokan keresnek meg azzal, hogy adjak nekik valamilyen mézeskalács receptet. Odaadom, ők pedig általában nem sütik meg, a következő évben ugyanúgy elkérik, és minden alkalommal felteszik az alapvető kérdést, hogy "na és mire kell vigyázni?".
Most megválaszolom a leggyakoribb GYIK-ot, azaz a Gyakran Ismételt Kérdést. Hátha egyszer mégis megsütik.

Csak arra kell vigyázni,

  • hogy a sütés előtt döntsük el, puha vagy kemény mézest szeretnénk-e. A puhában több a vaj és a szódabikarbóna.
  • hogy őszintén gondoljuk át, van-e megfelelő állóképességünk és logisztikai képességünk a kivitelezéshez
  • hogy legalább fél napig pihentessük az összegyúrt tésztát
  • hogy a sütő ne legyen forró, mert hamar megég a tészta, de mérsékelt meleg se legyen, mert akkor meg ráér dagadozni
  • hogy folyamatosan járőrözzünk a sütő ablaka előtt, ha van, ha nincs, vágassunk rá, mert fontos, hogy amint kap egy kis piros színt a sütemény, azonnal ki kell kapni
  • hogy a tojás sárgáját, amellyel megkenjük a kiszaggatott sütit, jól keverjük el, vagy akár le is szűrhetjük, mert akkor nem lesz fehérjecsomó benne, ami ráragad az ecsetre és csúnyán rásülhet a tésztára
  • hogy mielőtt betoljuk a sütőbe, fúrjunk lyukat a mézesekre
  • hogy amikor kivesszük és már nem forró, de még nem is merev hideg, ismét fúrjuk át a sütés előtti lyukat
  • hogy mielőtt nekifogunk a díszítésnek, vegyünk be egy nyugtatót
  • hogy higgyük el, tényleg elég egy tojásfehérje a díszítéshez
  • hogy számítsunk arra, hogy egy rakás cukrot felvesz a fehér máz
  • hogy a porcukrot érdemes legalább kétszer átszitálni, mert ha csak egy kristály eltömíti az írókalyukat, szükségessé válhat még egy nyugtató
  • hogy ne gyógyszerezzük tovább magunkat, amikor a már betöltött mázról kiderül hogy mégsem jó, túl sűrű vagy túl híg, és ki kell nyomni az egészet és még keverni hozzá cukrot vagy fehérjét
  • hogy ne higgyünk azoknak, akik mást is tesznek a mázba, én tettem tavaly keményítőt és fájdalmasan porladt le a sütikről
  • hogy ha a népművészet mesterei vagyunk és bámészkodók előtt írókázunk egy rendezvényen, dugulás esetén ne vegyük a szánkba az írókát és ne szopjunk belőle egy nagyot, mert ettől minden jó érzésű vásárlónak felfordul a gyomra
  • hogy számítsunk arra, több esténk is rámegy majd a felszalagozásra  
  • hogy ha az elkészült mézeseket párás helyen hagyjuk, megpuhulnak
  • hogy ezekben a napokban többet fordítsunk hát-, derék- és nyaktornára, mert az aprósütemény-készítés a vázizomzat  legnagyobb ellensége
De leginkább arra kell vigyázni, hogy ha valaki elkezdi ezt a hobbit, akkor ez igazi szenvedéllyé válik, egész évben epedve lesi az advent eljövetelét, hogy végre nekieshessen a gyúrásnak, nyújtásnak, szaggatásnak, sütésnek, díszítésnek, szalagozásnak. Aki egyszer elkezdi, az végérvényesen beleragad ebbe az édes mámoros tevékenységbe.


2011. december 8., csütörtök

Lapozós sertéscsülök



Vacsora helyett szakácskönyveket lapozgatok esténként. Null kalóriás hideg téli este, semmit a gyomornak, mindent a szemnek! Hátha a lapozás is elvisz egy kis energiát. Közben készül a karácsonyi menü, egy A4-es lap vízszintes tájolással, ezerszer áthúzva és összefirkálva rajta minden.

Továbbra is maradva a szerintem használható szakácskönyveknél (értsd: nem színes képeskönyv, nem celebhatározó) Lajos Marinál egyszer csak megpillantottam VALAMIT! Nem volt könnyű, hiszen egy darab kép sincs az ételről, sem a szakács családjáról, rozmaringot tépő kezéről, makulátlan konyharuhájáról, de még egy szép selyemszalaggal sem volt átkötve az a bizonyos „almás-tormás töltött sertéscsülök”. A sima betűket kellett révkalauzként igénybe vennem, hogy eljussak a megértés és felismerés kikötőjébe.

Alma, torma, csülök = három, a szívemnek oly kedves alapanyag. Igen, a szívnek is jót tesz a csülök, mondjon bárki bármit. A recept mellső csülköt ajánl, hogy azt főzzük meg, vágjuk ki belőle a csontot, terítsük szét, majd tegyük bele a tölteléket. Nekem ez nehezen ment, mert nem volt elegendő helye a tölteléknek. Tekerni nem lehetett, csak visszahajtani, hiszen a hús meg is dagadt a főzés közben. Ráadásul most jöttem rá, hogy a mellső csülöknél a csont közelebb van a bőrhöz, mint a hátsónál. Végül összefogtam, kötöztem, tűztem és úgy sütöttem meg. Amikor a rögzítőket eltávolítottam, enyhén szétnyílt mint egy könyv, középen az almás-tormás könyvjelzővel. Nem baj, finom volt, látványos, az ötlet nagyon jó, és továbbgondolandó. Méghozzá úgy, hogy legközelebb hátsó csülökkel próbálkozom, mert abból a csont kifordítható, a helyére a töltelék betömhető. Kiegészítettem a receptet egy kis tormamártással, az kifejezetten jót tett neki. 

Apropó, a szív! A csülök nem zsíros, inkább csak bőrös és zselatinos. Ha zsíros lenne, nem kellene állandóan locsolgatni. A párolásból megmaradt levet öntöttem alá és azzal locsoltam.
Az ecetes torma, ami a töltelékbe életet lehelt, természetesen saját készítésű. Influenza idején amúgy is jó ha van egy üveggel a hűtőszekrényben. Meg a szív is integet itten, hogy miatta is.



Almás-tormás töltött sertéscsülök

2 mellső (vagy más néven első) csülköt néhány szem bors és egy babérlevél társaságában megfőztem. Amikor kihűltek, a csontot kivágtam belőlük és beletettem a tölteléket.
Töltelék: 3 savanykás alma és 2 sárgarépa lereszelve, majd kinyomkodva, 100 g ecetes torma szintén kinyomkodva, néhány reszelés nyers torma, 2-3 ek. zsemlemorzsa, 2 tojás sárgája. Só, bors, ízlés szerint.
Hústűkkel összetűztem és meg is kötöttem a húsokat. Kevés zsírt tettem alájuk és a főzőlevükből néhány kanállal. Az ebből kialakult pecsenyelével locsolgattam gyakran. 
Torma mártás: vajon kevés lisztet pirítottam, majd felöntöttem  kevés tejjel, beletettem 2-3 kanál ecetes tormát és reszeltem bele legalább egy fél torma gyökeret. Tejszínnel felöntöttem és beforraltam. Sóval, cukorral ízesítettem.

Az említett könyv: Lajos Mari – Hemző Károly: 99 Pecsenye 33 színes ételfotóval .- Bp.: Aquila, 2003.

2011. november 29., kedd

Kényszer sülte oldalas



Hosszas tervezgetés és mérlegelés után végül Őt vettük magunkhoz. Őt, mert úgy láttuk, hogy jól néz ki, nagy, erős, kiválóan teljesít, és ami különösen vonzó volt, hogy skandináv és magyar gének keverednek benne. Ugyan ki tudhat többet a tartós hideg titkáról, ha nem ő?

Még alig töltötte be első életévét, máris kiütköztek rajta a gyermekbetegségek. A polcait tartó műanyag keretek porladni kezdtek, előidézve ezzel az élelmiszerek váratlan alázuhanását. A szerviz nem csodálkozott, hiszen ez természetes folyamat, az élet rövid, a műanyagé meg pláne. Ki lehet cserélni a polcokat, csupán néhány ezer forintért. A raktár a város másik végében van és még azon is túl. Ha éppen nyitva van és pár hét alatt hoznak megfelelő polcelemet, az ám a nagy szerencse!
(Feladat: a polcok pánikszerű tehermentesítése, azaz a hűtő kievése, a maradék élelmiszerek egymásra helyezése úgy, hogy azok a néhány napos polchiány ideje alatt ne nyomják agyon egymást.) 

Második évében szegény maga alá eresztett valamilyen folyadékot, olyat, ami zselés és feltakarítani lehetetlen. Gondolom a NASA ezt keni az űrrepülők felületére, hogy a légkörbe érve ne legyen baj. A szerviz nem aggódott, ilyen az élet, folyadékok jönnek-mennek, azok hordozzák az életet, gyártószalagok hibáznak, bizonyára nem volt jól lezárva a zselé útja. Szerelő jön, folyadékot tölt, utat lehegeszt.
(Feladat: az alsó fagyasztó teljes kiürítése, csomagok ládákba helyezése, leszállítása és betuszkolása a pincében található fagyasztószekrénybe. Majd visszafelé ugyanez. Ami nem fér, azt megenni. Zselé feltakarítása egy komplett higítókészlet elhasználásával, a pár napos hűtőnélküliség idején nem romlandó ételek vásárlása, a szerelőknek kávé – tej nélkül na persze.) 

A harmadik év viszonylag eseménytelenül telt el, hála a ténynek hogy a hűtőgáz kiszökését a rendszerből az emberi érzékszervek nem nagyon érzékelik. Annál inkább a romlott tej ízét és a meleget, ami dőlt a hűtőszekrényből. A szerviz nem aggódott, ilyen az élet, gázok jönnek-mennek, gyártószalagok hibáznak, bizonyára nem volt jól lezárva a gáz útja. Szerelő jön, gázt feltölt, kimenő utat lehegeszt. És megjegyzi, a múltkori szerelő valószínűleg nem is az volt, akinek kiadta magát, csak a hűtőnk közelébe akart férkőzni, vigyázzunk az ilyenekkel!
(Feladat: az alsó fagyasztó teljes kiürítése, csomagok ládákba helyezése, leszállítása és betuszkolása a pincében található fagyasztószekrénybe. Majd visszafelé ugyanez. Ami nem fér be, azt azonnal megfőzni.)

A negyedik évről még szó sem volt, épp csak a gáz visszatérésének második hetét ünnepeltük, amikor ismét +20 fokra szaladt fel a hőmérséklet. A szerviz nem aggódott. Szerelő jön, csóvál, sok a gáz amit amazok beletöltöttek, ettől fagy le a rendszer. Tán nem is igazi szerelők voltak, vigyázzunk az ilyenekkel! De ha már itt van, egy kis vezérlő bigyót kicserél, nem mintha az rossz lenne, de ne legyen már itt hiába! (Ebből rögtön tudtuk: ő az igazi!) Aztán majd ha ráérünk, visszajön és kiereszt a gázból, újra feltölt, lehegeszt.
(Feladat: az alsó fagyasztó teljes kiürítése, csomagok ládákba helyezése, leszállítása és betuszkolása a pincében található fagyasztószekrénybe. Majd visszafelé ugyanez. Ami nem fér, azt azonnal megfőzni. A hűtőszekrényes kajákat ládákba helyezve kivinni az erkélyre, szerencsére hideg van. Rendszeres reggeli feladat: sorsolással eldönteni, ki megy ki a hideg erkélyre megkeresni a tejet? Ki merészkedik ki a vajért?) 

* * * * *
Findusz cica, amint meglátta, azonnal lecsapott az erkély másik végén heverő háromnapos mirelit cinkére. Jóízűen elropogtatta valamennyi csontját, egy tollat, ami felettébb irritálta, kihúztam a szájából.
A cinke, halála után azonnal lehűlt a kinti hőmérsékletre és a cica megjelenéséig kis ingadozásokkal tartotta is azt. Se gáz, se zselé, se porladó műanyag – csak maga a friss, illatos hús. A természet örökérvényű garanciájával.

Kényszer sülte oldalas

A mélyhűtőben talált két oldalasvéget befűszereztem (só, bors, őrölt kömény). Kevés folyadékot aláöntve és pár szem borókabogyót mellédobva tepsibe tettem és lefedve sütöttem. Kb. fél órával később levettem a fedőt és karikára vágott savanykás almát szórtam mellé. Így sütöttem szép pirosra.

Az étel amellett hogy nagyon finom, elegendő energiát biztosít annak, akinek reggel ki kell mennie a hideg erkélyre és átnézni az összes ládát, hogy hol van a tej.


2011. november 11., péntek

Homo gastroblogicus paleohungaricus

Családfakutatás során sikerült egészen a gyökerekig hatolnom és olyan feljegyzés került a birtokomba, amely valószínűleg egy gasztroblogger ősöm munkája. 


napsütéses nap
Már hetek óta üldözzük a mamutot. Az egész horda fáradt, nyűgös és éhes. Az asszonyok gyűjtögettek ilyen-olyan gombákat. Nyolcan ettek belőle, hárman még életben vannak.

hűvös nap
A mamut utolért bennünket, hátulról támadt. Több csonkolásos sérültünk is van, kitettük őket a fennsíkra a keselyűknek. Délután az asszonyok gyökereket ástak ki a földből és bogyókat gyűjtöttek. A Tanács döntése értelmében az egyik növényt ezentúl nadragulyának fogjuk hívni és csak az ellenséges törzseknek kínáljuk.

esős nap
Kérgestalp és Csimbókhaj új stratégiát dolgozott ki a mamut bekerítésére. A hadművelet előreláthatólag két hetet vesz igénybe, addig is lementünk a folyóhoz, mert a fanyar bogyóktól már kilyukadt a gyomrunk. Két napig nem fogtunk semmit, a harmadik napon – mivel elázott a tűzkövünk – nekiestünk a nyers halnak. Lehullott falevélbe tekerve eszegettük. Ezt ezentúl sushinak fogjuk hívni. Egyelőre senkinek sem ízlik, de ha divatba jön, bizonyára megszeretjük majd.

ködös nap
Egy szál kőszáli nem sok, de annyi kecskét sem találtunk. Az éhség már elviselhetetlen. A horda szobrásza végleg lemondott arról, hogy valaha is modellt találjon Vénusz ábrázolásához.

napsütéses nap
A Vének Tanácsa 25 évről 20-ra vitte le a bekerüléshez szükséges életkort. További rendelkezés, hogy a szóvivő nem lehet 18-nál idősebb, mert a fogatlan vének beszédét senki sem érti. Az öregek mozgatása ezentúl szigorúan tilos, mert csontjaik könnyen törnek.

kánikulai nap
A gyűjtött bogyók megerjedtek, az egész család részegen feküdt, amikor a kardfogú tigrisek rajtunk ütöttek. Másnap a tigrisek feküdtek és elégedetten morogtak.

átlagos nap
Az asszonyok megfigyelték, hogy egyes állatok teje iható. De ahogy elkapunk egy nőstényt, annak az ijedtségtől azonnal elmegy a teje. Okostojás szerint nekünk kellene nevelnünk az állatokat a lakóhelyünk mellett, de sajnos a Hordaegészségügyi Szolgálat nem adja ki az engedélyeket. Tegnap Okostojást kivégezték, mert tiltott domesztikálási kísérleteket végzett a lakatlan kénes barlangok környékén.

esős nap
Megvan a mamut! Belehajszoltuk egy verembe, ott ordított egész délután, mire estére megjelentek a rokonai. Futottunk amerre láttunk, menekülés közben tíz hordatagot eltapostunk.

szitáló ködös nap
A mamutot már második napja dobáljuk kővel. Retkesbőr szerint fennáll a veszély, hogy a felhalmozódott kőrakáson fellépve az állat kiszabadul a gödörből. A Tanács összeült.

szakadó esős nap
A Tanács szétfutott amikor a mamut kiszökkent a gödörből. Hat öregünk szívrohamot kapott.

szomorú esős nap
Már egy hete nem ettünk semmit. A sakálok egészen a barlang bejáratáig merészkedtek. Az őrség tagjainak nem volt ereje védekezni.

napsütéses nap
Gyermekeink játék közben egy végelgyengüléses gyapjas orrszarvúra akadtak. A horda nekiesett a tetemnek. Húsa szíjas és száraz volt. A Tanács a sous-vide technológiát javasolta, de tudtuk, az legalább egy napig tart a specializált barlangban, ezért inkább nyersen téptük szét az állatot. A horda fogainak átlagszáma lecsökkent 4,5/fő-re. 

jégesős nap
Súlyos epe- és gyomor bántalmakkal fetrengünk a barlangban. Valószínűleg az orrszarvú túlérlelt volt. Nyolcan hasmenéssel küszködnek, négyen várnak májátültetésre. Na arra aztán várhatnak még pár évet!

csendes esős nap
A Tanács úgy döntött, hogy ezt az átkozott paleolit diétát egyszer és mindenkorra be kell fejezni, máskülönben nem érjük meg a neolitikumot. A tanácsmegbízottak „Korszerű élelmezés” konferenciát, „tejben-vajban főzőiskolát” és „tudatos vadászat” workshopot szerveztek. Okostojást rehabilitálták, posztumusz Szakóca díjat kapott, csontjait ünnepélyes keretek között elhelyezték a barlang falában. Lábszárcsontja az exhumálás közben eltűnt, a Tanács a nyomozás befejezéséig ideiglenes levesfőzési tilalmat rendelt el.

szikrázó napsütéses nap
Az új paleolit-ellenes rendelkezések értelmében az asszonyok kimentek és learatták a mezőn növő gabonát, megőrölték, de benne hagyták a szénhidrátot. Mi addig kisütöttük a varacskos disznó zsírját, amivel vastagon megkentük a forró kövön sült lepényeket és tepertőt morzsoltunk rá. Okostojás özvegye lisztből és tojásból un. tésztát gyúrt, ami valamennyiünk ínyére való és sokáig eltartható. Néhány állatot a barlang mellé szoktattunk, lefejtük zsíros  tejüket, a tejszínt a bogyók tetejére kanalaztuk. A nád- és répakísérletek is jól haladnak. Az egész horda kikerekedett, vidámnak és sokkal életrevalóbbnak látszik! Szemtanúk szerint tegnap vadászat közben valaki leelőzte a menekülő kardfogú tigrist és szemből vágta belé a dárdát.

másnap 
Valami nagy fényes villám csapódott be az erdőbe. A forróság és a hamueső elől a barlang legmélyére menekültünk. Két hétig voltunk bent. Megettük az összes tésztát, faggyút rágcsáltunk és elszopogattuk a cukorkészleteket. Közben a hülye mamutok odakint jól kihaltak!

(A fenti képet a lascauxi rokonok küldték az ünnepekre. Én meg recepteket küldtem nekik vissza, hogy pálcikaember helyett végre tisztességes harcos kinézetük legyen.)