2008. március 16., vasárnap

Kossuth-kifli az ünnepre


Az idei Kossuth-kiflim afféle penitenciaként született, mivel tavaly ilyenkor éppen a sütőbe toltam be a tepsit, amikor belém hasított a felismerés: jó ég, de hiszen az Ausztriában vásárolt lisztet tettem bele!!!!! Úgy éreztem, ezzel kimerítem a hazaárulás törvényi tényállását, erkölcsileg pedig nem merek többet a habüstömbe nézni. De tisztelt bíróság, mentségemre mondom, én csak a kiegyezést próbáltam megünnepelni ily módon, és biztos vagyok abban, hogy 1867-ben maga Ferenc József is elmajszolt titokban egy Kossuth-kiflit. (A császárt és a kormányzót már egy korábbi posztomban lebuktattam!)

Tegnap talán mindent jóvá tettem azzal, hogy direkt komáromi liszttel sütöttem a süteményt, azért azzal, mert mégiscsak ők tartottak ki a legtovább, nem engedve a 48-ból. (Apropó, Komárom. Ha valaki még nem járt a komáromi erődben, haladéktalanul menjen el, mert igencsak nagy élményben lesz része. Mellesleg egy kenyérmúzeumot is betelepítettek oda. Tovább fokozható az élvezet, ha a múzeum-látogatás után átmegyünk Szlovákiába és bekapunk egy jó kis knédlit!)

Egyébként a Kossuth-kifli körül is olyan nagy kérdőjelek tornyosulnak, mint a császármorzsa körül, mert nem egyértelmű hogy ez az édesség egy kiflialakúra szaggatott vajaspiskóta, vagy egy pozsonyi kiflihez hasonló mandulás töltött sütemény, amit a híres pozsonyi Palugyay-féle Zöldfában sütöttek, az ott országgyűlésező Kossuth nagy örömére. (Palugyayt egyébként Inyesmester is sűrűn látogatta, ha Pozsonyban járt lóversenyen.) Nekem a vajaspiskóta-változat van genetikailag kódolva, ezért mindig ezt sütöm. Aki igazi hazafi, főzzön mellé (elé) Jókai-bablevest!

a sütemény színe azért sárga,
mert rokonoktól kapott, tyúkok által tojt tojást használtam
,
amely tyúkok nyírségi kukoricán és borsodi kapirgálón élnek

Kossuth-kifli
(egyszerű vajaspiskóta, dió/mandula szórással, kiflialakúra vágva)

20 dkg vajat habosra keverek 20 dkg cukorral, majd egyenként hozzá adom négy tojás sárgáját. A fehérjéket külön felverem egy csipet sóval. Fél citrom reszelt héját, fél zacskó sütőport is keverek bele, majd a habbá vert fehérjéket óvatosan beleforgatom egy kézi habverővel. 18 dkg lisztet (fele sima, fele rétes) is beleszitálok és elkeverem. Kisebb tepsibe (20x30cm) sütőpapírt terítek és belesimítom a tésztát. Tetejére két marék durvára vágott diót szórok, de ha mandulát teszünk, az még jobb, azt szerette Kossuth is és így mégiscsak létre jöhet valamiféle újabb kiegyezés.

170°-on sütöm, míg enyhén barna nem lesz. Rácson hagyom kihűlni, majd deszkára emelem és egy fánkszaggatóval félholdakat vágok ki belőle. Miért félholdakat? Gondolom ezzel emlékezünk meg arról, hogy Kossuth miután átadta Görgeynek a hatalmat, Törökország felé vette az irányt. Vagy csak azért hogy végre kijöjjön a kifli-alak?...


8 megjegyzés:

Fűszeres Eszter írta...

Istenem! Nagyanyám régen annyi ilyet sütött, és nekem már teljesen kiment a fejemből. Pedig milyen finom!
Meg is sütöm a héten, köszönöm!!!

"saját levében" írta...

Eszter, ezek szerint nálatok is ez a változat ment?

Névtelen írta...

Szupppper, nem kell nekem kiguberálni a receptet :))
Következő hétvégén ilyet szándékozom sütni József-napot ünneplendő, annyira jó volt :))

Zsuzsa írta...

Akárhogy is van, a kifli nagyon finom volt!

Névtelen írta...

KOSSUTH-KIFLI EREDETI RECEPTJE

35 dkg lisztet 20 dkg vajjal, 1 csomag sütöporral, 1 csipet sóval,3evökanál porcukorral, 3 tojás sárgájával és l citrom levével jól összegyurunk. A tésztát kb. 3mm vastagságura kinyújtjuk és háromszög alakú darabokra vágjuk. (Kb.13x13 cm-es négyzet fele.)Az alábbi töltelékkel megtöltjük: 3 tojás fehérjét 25 dkg porcukorral habosra keverünk,reszelt citromhéjat és 20 dkg örölt diót teszünk hozzá. Kis halmokat teszünk a háromszögekbe, majd a széleket egy kis tojásfehérjével megkenjük, hogy szépen összeálljon. Utána kifli alakúra összesodorjuk. Kivajazott tepsire tesszük kellö távolságban. A kifliket tojássárgájával megkenjük és a tetejüket darabolt dióval megszórjuk. Elömeleigetett sütöben kb. 30 percig sütjük.
Jó étvágyat!

"saját levében" írta...

Köszönöm! Nagyjából így sütöm a pozsonyi kiflit.
Majd a feltámadáskor megkérdezzük Kossuthot, hogy akkor melyik az eredeti recept?

ÉvaZsuzsanna írta...

Mindkét változatot megsütöm mielőbb...

Borbély Anita írta...

Köszönöm szépen! Holnap Raffay Ernő jön hozzánk ünnepi vacsorára. Azt hiszem sütök neki Kossuth kiflit. :)