2009. május 8., péntek

Világ csirágjai egybesüljetek!

Duendénél szóltam el magam, hogy ha lenne „Spárga Párt”, én bizony belépnék. Alapítsd meg! - jött a válasz. Húúú, ez nem rossz felvetés, legalább garantáltan enyém lenne az egyes számú párttagkönyv! El is kezdtem a szervezkedést, de már a pártemblémánál elbizonytalanodtam, hogy melyik spárgát terveztessem bele, a zöldet vagy a fehéret? És vajon megfér-e majd egy pártban e két frakció? Nem fogják-e egymást kitúrni, kizárni a tányérból? Mégiscsak magyarországi növényekről van szó…

Pár évvel ezelőtt láttam egy riportfilmet valamelyik német adón, mely szerint a cseh és lengyel spárgatermelők országuk nyugati határainál egyre nagyobb földterületeket ültetnek be és onnan látják el a nyugat-európai piacokat. Ennél a növénynél különösen fontos, hogy frissen jusson el a konyhákba. Nálunk valószínűleg – mint annyi mást - ezt sem éri meg termelni.

Konyhámban a tavasz egyértelmű jele az, amikor a szűrőbetétes, hosszúkás spárgafőző fazék előbújik a szekrényből és a szezon teljes ideje alatt hol a tűzhelyen, hol a mosogatóban tartózkodik. Szegénynek nincs egy nyugodt napja sem, mert a nyúlárnyékokat folyamatosan főzöm, párolom, sütöm, tekercselem, burkolom, leöntöm, rakom, turmixolom. A csirágnak az egészségre másféle hatása is van: mivel naponta el kell kanyarodnom a piac felé, ilyenkor többet gyalogolok, mint a spárgamentes hónapokban.

Ez itt egy igazi klasszikus:

Spárga hollandi mártással

A spárgát a szokásos módon megpárolom.
Mártás: egy tűzálló tálban vízfürdő felett keverek 4 tojássárgáját kevés tejszínnel vagy vízzel, ha besűrűsödött leveszem a tűzről és sót, cayenne-i borsot adok hozzá, továbbá pár csepp citromlevet és vajat. Hivatalosan tisztított vajat kellene, de erre nem mindig van idő.
(Ha vízzel készítjük, bort vagy fűszeres ecetet kell előzőleg beleforralni.)

tavaly: ez volt

10 megjegyzés:

lúdanyó írta...

Akkor most lesz párt vagy nem? Én ma vettem pont 2-2 csomag zöld és fehér spárgát, csatlakoznék :) Elég egy közös ellenség és a fehér és zöld jól megfér egymás mellett, nem? Már csak az ellenséget kell kitalálni...

trinity írta...

Nálam a gyerekeim már csendes, elnéző mosollyal és beletörődéssel szemlélik(értsd: anyánk megőrült), amint minden nap előkerül a csomagtartómból jobb esetben 1, komolyabb esetben legalább 2 csomag spárga:))))
Hiába magyarázom, hogy tavaly nem elég jól használtam ki a spárgaszezont és azt pótlom:)))

Még valami: SL: mi lesz az állítólagosan létező lilaspárgával?? Meg sem említetted? Ebből komoly pártszakadás lehet...
És az anyaspárga-mert utánaolvastam, olyan is van:))
Bár egyesek szerint a helyes elnevezés inkább apaspárga lenne....

Grenadine írta...

belépek!

Konyhatündér írta...

Én is, én is!

"saját levében" írta...

A lila?????? Mindenki tudja, hogy azok is zöldek illetve fehérek voltak, de lepaktáltak a vörösökkel.
Pártügyben ajánlom mindenkinek a Brian élete című filmet! :))

sajtkukac írta...

Khm, ma 4 csomag spárga lapul a hűtőmben, elég ez a belépéshez? :-) Pont reggeli közben (spárgás rántotta) fejtettem ki az uramnak, hogy én ilyenkor legszívesebben reggeltől estig ezt ennék!!
Főzőedényem ugyan még nincs, de igazából sokkal jobb szeretem kicsi vajon megpárolva, egy csipet cukorral karamellizálva a végén....
Niki

erős ildikó írta...

Én is szívesen csatlakozom, de ha nem gond, máris a zöldekhez ülnék a frakcióban. Nekem az az igazi - mondom, miközben a héten épp fehéret kaptam / csináltam.
Arra a spárgafőző edénykére azért kíváncsi lennék. El tudom képzelni, de azért mégis...

"saját levében" írta...

Egy sima keskeny fazék, benne füles szűrőbetét, hogy az állítva főzött spárgákat könnyedén ki lehessen emeleni. Asszem a kikaban vettem, máshol akkor még nem volt, külföldön meg drágáért adták.
Állítólag jobb ha úgy főnek, hogy a fejük a víz szintje fölött van.

erős ildikó írta...

Igen, erről a főzési módszerről én is hallottam, csak nem láttam ilyen fazekat. De utánanézek!

lorien írta...

Én is örömmel csatlakozom! :)
Mi is spárgát spárgával eszünk, a piacon már törzsvevői kedvezményem van :) Sőt, most megjelent az újfokhagyma, a másik kedvencem, amelyre szintén mindig egy évet kell várni, a héten a kettő kombinációján fogok dolgozni :)