Smarni kutyánk, hegyezd füled!

Irodalomtörténeti kutatásaim szerint a költő kutyáját eredetileg Császármorzsának hívták. E tény felettébb kínos volt P. számára, főleg a forradalmi napokban. Hiába könyörgött anyjának, hogy keresztelje át royalista jószágát, id. P.né kötötte ez ebet a karóhoz. A költő végső elkeseredésében rábeszélte a felelős magyar kormányt, hogy intézkedjen e kérdésben. 1849-ben így került sor a trónfosztásra, amelynek egy fenn nem maradt végrehajtási rendelete szerint minden kutya köteles volt elhagyni nevéből az arisztokráciára való utalásokat. Így történt hogy a kutyusból Morzsa, K.L-ból pedig kormányzó lett.

A császárt (néhai királyt) nagyon mélyen érintette a hír. Bánatában napokig édességet kívánt, de az udvari dietetikusok visszafogták a fogyasztását, akarom mondani a hízását. A fenséges úr kénytelen volt hajnalban kiosonni a Burg konyhájába, és valamit összeütni magának. Másnap a szakácsok gyanús állagú, elrontott palacsintára emlékeztető ételmaradványt találtak a mosogatóban. Fültanúk szerint, a kukta, aki órákon át vakarta ki a morzsákat a lefolyóból így morgott: „…a Franzba…Joseph…kaiser…a schmarnid…”

A kancellária, hogy elkerülje az udvari pletykák terjedését, az esetet ügyes "pr" akcióként tálalta, az ételnek pedig a Kaiserschmarren nevet adta.

Ezalatt id. P.né a pusztában télen nem tudott megbarátkozni az új helyzettel, egyre távolságtartóbb lett Morzsival szemben és inkább a Tyúk felé fordult. Utóbbi totálisan elpimaszodott, még a ládára is felszállt! A gazdasszony egy saját maga által kikísérletezett édességgel vigasztalódott, amelyet - kihasználva a jogszabályi kiskaput - császármorzsának nevezett el. Az étel búzadarából készült, mivel kendermagnak a Tyúk hibájából szűkében voltak.

Hiteles feljegyzések híján gasztrotörténész legyen a talpán, aki ki tudja deríteni, hogy valójában melyik recept mit tartalmazott! A Monarchia lakosai annyira meg voltak zavarodva e kérdésben, hogy néhány évtizeddel később fel is bomlottak. Ők is és az államalakulat is.

A rejtélyre azóta sincs egyértelmű válasz, nem is lehet, hiszen van háromféle ételünk és négyféle elnevezésünk.

étel/1: palacsintaszerű-tészta forró zsiradékba öntve, mindkét oldalán megsütve, majd durva cafatokra szaggatva. (Én ezt úgy hívom: a lusták palacsintája. A minap a boltban csodálkozva emeltem ki egy zacskós félkész smarnit/császármorzsát a hűtőpultból, olyan volt, mintha mellimplantátumot tartottam volna a kezemben.)
étel/2: búzadara tejben áztatva, tojással, vajjal, mazsolával keverve, zsiradékban megpirítva, durva darabokra, azaz morzsáira szétgörgetve.
étel/3: búzadara és liszt keverékéből vagy kukoricadarából készül, a fent leírt módon.

név/1: smarni
név/2: kaiserschmarren
név/3: császármorzsa
név/4.: daramorzsa

Na, most tessék kinyomtatni és összekötni a megfelelőket. Helyes megfejtés nincs, mert ahány család és ahány szakácskönyv, annyi válasz. A dogmatikus szakácskönyvek ma már igyekeznek úgy állást foglalni, hogy a palacsintás a császármorzsa, a darás a daramorzsa, de sok családban még ma is a vezető válóokok között szerepel eme kérdés megvitatása.

Császármorzsa – nálunk

50 dkg búzadarát összekeverek kb. 1 liter tejjel, 15 dkg cukorral, egy citrom reszelt héjával, 10 dkg vajjal, kevés sóval. Aki szereti, tehet bele 1-2 marék előre beáztatott mazsolát is. Ez a keverék állhat akár fél napot is, hogy a dara megszívja magát. Később 6 tojás sárgáját is beleteszem, a fehérjét kemény habbá verve adom hozzá. Egy nagyobb lábost, vagy inkább mély serpenyőt kizsírozok, és beleteszek 3-4 dkg zsírt/vajat. Ezt felforrósítom és zutty, az egész keveréket beleöntöm. Pár percig a tűzön tartom, majd így ahogy van, betolom a forró sütőbe. (Persze az edénynek nincs olvadó füle!)

Itt süldögélne magában, de nem hagyom békén, hanem gyakran kiveszem és átforgatom, hogy mindenhol piruljon és szétessen morzsáira (!). Nem árt kicsit odakapatni, úgy finomabb. Ha elkészült, baracklekvárral pöttyözve tálalom, akinek nem elég édes, porcukrot is szórhat rá. Ha valamelyik családtagunk pont most ajánlja fel, hogy elmosogat, semmiképpen ne utasítsuk vissza! A fenti mennyiség 6 embernek elegendő, ha előtte aratni voltak, akkor csak négynek.

Miért nem vettem kenyérsütőgépet?

Nem, nem azért mert arra számítok, hogy valamelyik idősebb nőrokonom előbb-utóbb úgyis nekem adja a sajátját! Ne adj' Isten arra, hogy örökölni fogok egyet!

Nem, nem azért mert a nyugati határszélen lakó barátnőm mesélte, hogy 10 éve még mindenkinek volt ilyen ketyeréje odaát, 5 évvel ezelőtt már csipketerítővel takarták le a sógorok, most meg már valamennyien levitték a pincébe, hogy ne foglalja a helyet a konyhában!

Nem, nem azért mert nem futja rá, hiszen a sok haszontalan konyhai eszköz mellett igazán elférne még egy gépezet.

Na de akkor miért is nem? Mert nehezen mondok le arról az érzésről, amikor az első kelesztés után a deszkán átgyúrom az anyagot. Addigra a tészta selymes tapintású és langyos lesz, a hólyagocskák finoman pukkannak a tenyerem alatt, időnként sípolnak is. Majd beleteszem a kenyeret valamilyen formába (= szakajtó!), vagy csak formázva ráfektetem egy sütőlapra - egyiknek sincs rácsukható teteje(!) - vágást ejtek a tésztán, mint Zorro, aztán szabadon kelhet, sülhet, terjedhet. Nincs elektromos dobozba zárva, amelynek ablakából kétségbeesetten kandikál kifelé, és azt sziszegi hogy „engedjenek ki! megfulladok!” Az enyémnek, ha jó napja van, magas, ha rossz napja van, lapos, néha meg egyenetlen. A "megsült!" ítéletet pedig én mondom ki rá, szemrevételezés, szimatolás és némi kopogtatás után. Digitális rásegítés nélkül.

Nagyot néztem, amikor 20 évvel ezelőtt, barátnőm édesapja mesélte, hogy Svájcban un. "boldog tyúkok" tojásait vásárolta. A boldog szárnyasok természetes körülmények között, nagy kapirgálóterületen éltek: jöttek, mentek, tojtak. Na ilyen az én kenyerem is: boldog kenyér!

Szabad kenyér, nyitott kosárban:

Kenyér

Ez a sima kenyérreceptem, Ínyesmeter édesanyja is hasonlóan sütötte!

80 dkg liszt, melynek fele rozsliszt, fele finom liszt + egy főtt és áttört burgonya + 2-3 dkg élesztő icipici cukorral felébresztve, ha van kovász a házban, akkor abból is egy kicsi + só + langyos víz.
Ezt összedolgozom, és hagyom kelni egy nagy tálban amelynek tetejére csupán csak egy konyharuhát terítek. Kb. 40 perc múlva deszkán finoman átgyúrom, meghallgatom hogy mit fütyül és formázom. Ha vágást ejtek rajta, attól szebb lesz és a további kelést is segíti. Kb. 20 perc után mehet a sütőbe.
Lehet egy kis láboskában vizet is tenni a sütőbe (az érintésvédelmi előírások betartásával), ettől még finomabb lesz.

A legjobb epizódszereplő díja…

Szerencsétlen füstölt húsok a magyar konyhában legfeljebb epizódszereplők lehetnek. Ha átlapozunk egy szakácskönyvet, láthatjuk, hogy nagyon sokszor csak kiegészítőként használják őket sokféle ételben. Nem is önmagukért, hanem a füstös íz kedvéért, amit szemfüles turisták megvásárolhatnak valamelyik fejlett országban „instant füst” formájában is. Egyszer kaptam ilyet az USA-ból, szépen megköszöntem, majd elvittem a veszélyeshulladék-lerakóba.

Az önálló ételként feltálalt füstölt húsok pünkösdi királysága furcsa módon húsvétra esik. Ekkor bezzeg tudjuk értékelni őket, felvásároljuk a hentesektől az összes sonkát, kötözött sonkát, tarját stb. A húsvéti asztalnál rádöbbenünk, hogy jaj, mennyire finom, milyen egyszerű étel ez, egy kis salátával, mustárral, tormával! Ilyenkor megfogadjuk, hogy az év más napjain is főzünk ilyet, azaz gondolatban főszerepet kínálunk nekik.

Aki nem elégszik meg a bolti – „füstpácban két másodperc alatt” - típusú húsokkal, annak javaslom, hogy fedezze fel lakóhelyén azokat a még tevékenykedő bácsikákat, nénikéket, akik régi módszerekkel füstölnek. Aztán irány a hentes, ahol vegyünk 1-2 oldalast, egy sonkát, néhány csülköt, és megfelelő pácolás után mehet a füstre. Így elkerülhetjük hogy a húsvét mellékízű, az év közben főzendő bableveseink ipari ízfokozó ízűek legyenek.

Főtt füstölt odalas bab- és krumplisalátával

Az oldalast elvágom darabokra, megmosom és egy mély tálban vagy fazékban fél napig hideg vízben áztatom. Az áztató vizet kiöntöm, a húst leöblítem és beleteszem egy kuktába annyi vízzel, amennyi elfedi. (Ez sajnos nem saját levében finom). Dobok rá néhány babérlevelet is, és addig főzöm amíg puha nem lesz. Akkor jó, ha a csontról leválik a hús.

Babsaláta

Hagyományos magyaros (szerb?) ecetes saláta, főtt babbal és hagymával.

Bab: közepes méretű sötétszínű babot szoktam használni, beáztatom, babérlevéllel megfőzöm puhára. Ha nincs idő, jó a babkonzerv is, mondjuk két dobozzal.
Hagyma: kisebb méretű vöröshagymát (kb. 5 fejet) felkarikázok vékonyra, a karikákat szétválasztom, azaz szétpergetem az ujjaimmal. Egy lábosban kevés vízzel megpárolom, csak annyira, ahogy ne ropogjon. Még finomabb, ha lilahagymát használunk! Ehhez viszont a fehér bab illik.
Összeállítás: nagy tálban kikeverek egy kis ecetes, sós, cukros levet (= salátaecet), beleteszem a babot és a hagymát, majd óvatosan átforgatom, összekeverem. Amennyiben van otthon finom őrségi tökmagolajunk, azt tehetünk rá tálaláskor!

Ecetes krumplisaláta

Krumpli: sudár kiflikrumplit hajtok fel a piacon, azt héjában megfőzöm, megpucolom és karikra vágom.
Hagyma: kisebb méretű vöröshagymát (kb. 5 fejet) felkarikázok vékonyra, a karikákat szétválasztom, azaz szétpergetem az ujjaimmal. Egy lábosban kevés vízzel megpárolom, csak annyira hogy ne ropogjon.
Összeállítás: nagy tálban kikeverek egy kis ecetes, sós, cukros levet, beleteszem a hagymát és a krumplit, óvatosan hogy össze ne törjenek a karikák. Átforgatom, összekeverem. Tetejére frissen őrölt borsot tekerek. Amennyiben van otthon finom őrségi tökmagolajunk, azt tehetünk rá tálaláskor!

Frankfurt kincse

Történt egyszer, hogy látogatóban voltunk frankfurti barátainknál, akik örömmel vették, hogy este én főzök. Azaz sütök. (Másnap ők készítettek egy finom kolbászvacsorát, klasszikus német kolbászokból, édes bajor mustárokkal, de erről majd máskor.)

A gyerekpopulációra és a közkívánatra való tekintettel a hagymás lepényemet adtam elő. Vettünk is lisztet a helyi boltban - bevallom a legolcsóbbat - mert arra minek költsünk? A tészta szépen megkelt, (ahogy itthon is), megsütöttem (ahogy itthon is), feltálaltam, beleharaptam, (ahogy itthon is) - de megálljunk! Megállt a számban a falat! Hihetetlen rusztikus gabonaíz terjedt szét ízlelőbimbóimon! Családtagjaim is feljajdultak és hitetlenkedve kérdezték: ez ugyanaz a recept, amit otthon használsz?!

Tudjuk, hogy a régi magyar búzafajták a háború után eltűntek, mert bár nagyon jó minőségűek voltak, alacsony volt a termőképességük. Az öregek szerint azóta nincs íze a kenyérnek, azóta nem lehet a rétest rendesen nyújtani. Manapság nincs háború utáni éhínség, sem szovjet export-kényszer, akkor nem lehetne rendes búzát termeszteni? Vagy a lisztet nem nagyon-nagyon feldolgozni? Én azt a megoldást választottam, hogy különösen a kelt tésztákhoz a bio-üzletekben beszerezhető sikérport adagolok (az enyém made in Österreich). Ettől már majdnem olyan, mint amilyennek lennie kellene.

Barátaink néhány hónappal később ellátogattak hozzánk. Hogy mit hoztak ajándékba? Finom német kávét? Csokit? Bort? Nem. Hat kiló lisztet! Kerekítettem is gyorsan egy kis nyelvtörőt: Ha hesseni liszt nincs, az osztrák sikérpótló-poros liszt is igencsak nagy kincs!

Ma vettem észre, hogy a lisztszitám meg "made in DDR":

Hagymás lepény

Ez egy sima pizzatészta, amelynek tetején sok-sok párolt hagyma fekszik, némi tejfölös tojáságyon.

Tészta: 40 dkg liszt, kevés só, langyos enyhén cukros vízben megfuttatott élesztő (3 dkg) és egy loccsintás olivaolaj. Hagyom megkelni, majd két cipóra osztom és kinyújtom lapos tésztává őket. Kivajazott alacsonyszélű tepsibe/pizzasütőre fektetem úgy, hogy pereme legyen a tésztának.

Hagyma: 4-5 nagy fej hagymát félbevágva majd hosszában vékonyan elszeletelek, nagyon kevés olajon megpárolom. Kevés vizet lehet adni hozzá, hogy ne ragadjon le. Nem kell nagyon puhára, csak úgy hogy ne ropogjon.

Tojás: 2 felvert tojás kevés tejföllel összekeverve, kevés sóval.

Összeállítás: A tésztára rákenem a tojásos keveréket, majd a lecsöpögtetett hagymát szétterítem rajta. Lehet rátenni sok apró bacon-szalonna kockát is!

Sütés: 170º-on, amíg megfelelő színe nem lesz. Tálalás: szeletekre vagy cikkekre vágom, és a tetejére még ilyenkor is lehet egy kis tejfölt locsolgatni.