– Ááá, haggyá má! Csák á cukor belébászódott á kávémbá!
2009. október 24., szombat
Cukros anyanyelvünk
Ezt a cukortartót végkiárusításon vettem egy barkácsáruházban, pedig egyáltalán nem volt rá szükségem. Ráadásul nehéz megtölteni, a cukor a lakás nedvességtartalmát követve időnként belekövesedik és különben is ne egy tárgy mondja meg nekem hogy mennyi cukrot akarjak a kávémba adagolni! Mégis a konyhám legelőkelőbb helyén tartom, mert ahányszor csak ránézek felvidulok, hiszen azt tükrözi számomra, hogy tényleg nyelvében él a nemzet!
Tavaly nyáron egy dalmáciai étteremben ültünk, közelünkben egy felvidéki család ebédelt. Érdeklődve füleltem át asztalukhoz hogy magamba szívjam csodás kiejtésüket, mivel nagy rajongója vagyok a nyelvjárásoknak. Kávét kértek, meg is kapták elegáns tálcán finom csészékkel, adagolós cukortartóval. A férfi elkezdte borogatni a cukortartót, majd tompa csörömpölés hallatszott. Hirtelen felszökkent, nadrágján vastag kávécsík húzódott, kezében a szétesett cukortartó alkatrészei.
– Minő csővet tártol a kezedben, Ferikém? – érdeklődött az asszony.– Ááá, haggyá má! Csák á cukor belébászódott á kávémbá!
Címkék:
események
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)