2013. szeptember 21., szombat
Gyümölcsös misszió
Amikor a nyár utolsó hétvégéjén, egy rokonnak hála, körtesújtotta területté változott a konyhám és saját hibámból eredően nagy mennyiségű őszibarack, paradicsom és zöldpaprika lepett el, közben eszembe jutott, hogy a vizes-sós uborka és a csalamádé projektet is fel kéne pörgetni, így aztán egy egész hétvégét töltöttem a növények feldolgozásával, miközben főztem, sütöttem, levezetésként pedig egyéb házimunkákat végeztem, szóval már csak abban bízom, hogy kemény tél lesz és nem hiába dolgoztam.
Meghozta gyümölcsét az évek óta tartó őszibarack misszióm, melynek lényege, hogy meggyőzzem a környezetemet arról, hogy a fehér húsú fajták a legzamatosabbak. Ebben korábban megerősített egy idős bácsi, aki a Fertő tó mellett árulta terményeit és miután az osztrák vásárlók – kosarukban a narancssárga barackokkal – odébb álltak, egy hatalmas „na ugye!” felkiáltással fogadta kérésemet, mely szerint én inkább a fehér húsúból kérek. Ezen a mostani hétvégén pedig Nyárlőrinc környékén, miután 2 -2 kg-ot válogattam egy barackültetvény kétféle fehér húsú fajtájából, megkérdeztem az árusító nénit, hogy melyiket ajánlja a sárga húsúak közül, azt válaszolta, hogy „a fehér húsút”.
A gyümölcsök fogyasztását most azért is előtérbe kell helyeznem, mert a nyár utolsó napján, pont egy ilyen gyümölcsös beszerzéssel fűszerezett munkautazás végén egy híres alföldi csárdában vacsoráztunk, ahol a pincér végigmért és ezt kérdezte: „ugye a pacalból egy egész adagot hozhatok?”
Karamelles körtés sütemény
Sütöttem egy diós piskótát 4 tojásból. Egy kisebb tepsit kibéleltem sütőpapírral és bekapcsoltam a sütőt 175º-ra. Négy tojás fehérjét felvertem robotgéppel, alacsonyabbra kapcsolva hozzáadtam 3 ek. cukrot, a legalacsonyabb fokozaton a négy tojássárgáját, csipet sót. Kézi habverővel beleforgattam 3 púpos ek. réteslisztet és 3 ek. darált diót. Megsütöttem.
Két ek. cukrot megolvasztottam egy nyeles edényben, amikor karamellizálódott, beleöntöttem 3 dl tejet és hagytam, hogy az égett cukor feloldódjon benne. Közben 1 dl tejszínnel összekevertem egy zacskó karamelles pudingport és egy ek. cukrot, majd a karamelles tejhez öntöttem. Felforraltam hogy besűrűsödjön, levettem a tűzről és 5 dkg vajat kevertem el benne.
5 nagyobb körtét megtisztítottam és cikkekre vágtam. Kevés vajon enyhén megpároltam, két löttyintés barnarumot hozzáadva. A kihűlt piskótát meglocsoltam a körte párolásakor keletkezett lével, rátettem a megpuhult körteszeleteket és befedtem a karamelles krémmel. Durva csoki reszeléket szórtam a tetejére és néhány órán át hagytam, hogy összeérjenek az összetevők. Nem állt el sokáig…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)