2011. november 5., szombat

Kerti idényzáró

 


Vége a szezonnak, hervad már ligetem. Egyes konyhakerti növények állva halnak meg. Tetemeiket kihuzigálom, a babfélék maradványait beleforgatom a talajba, nitrogén tartalmú magzati vitamint adva ezzel a jövő terményeinek. Jó dolog ez a körforgás és még jobb visszagondolni az elmúlt hónapokra. Igaz hogy keveset termelek, de legalább nem kuncsorgok mezőgazdasági támogatásért.
 


Zsákolásos technika
Idén túlléptem azon a néhány négyzetméteren amit a garázstető nyújt, lereagáltam korunk kihívását a termőterületek csökkenését és intenzíven extenzív gazdálkodásba kezdtem.
Ha rövid a konyhakerted toldd meg egy zsákkal! – ezt a szellemes mondást találtam ki magamnak. Mivel a legújabbkori kertészeti szakirodalom ajánlja az ültetőzsákos-konténeres kertészkedést, úgy döntöttem hogy paradicsomot és krumplit fogok zsákolni, illetve nagy cserepekben nevelni.

Jutazsákokat kettévágtam, majd összevarrtam hogy csak egy szájuk legyen, tapasztalataim szerint ezekben érezte legjobban magát a krumplinövény. Amelyiket nagy cserépben neveltem, az csúnyább leveleket hozott. A feltöltést részben földdel, részben a zsák szájának felpödrésével értem el. Míg szépen fejlődtek, kétszer is learattam a „te nem vagy normális!” – felkiáltásokat, midőn ismerőseim a zsákok fölé hajoltak. De mit sem törődtem velük, izgalommal olvastam a szakirodalmat, mely szerint az újkrumpli születésének biztos jele a virágzás. Egy szép napon kiborítottam a zsákokat és sok kicsi krumplit leltem. A feldolgozás azonnal megtörtént: megmostam és pucolás nélkül gőzbe helyeztem őket. Valóban nagyon finomak voltak, de őszintén szólva nem érik meg a beruházást. Majd ha nagybirtokos leszek és nagyban játszom, akkor talán. De az nem kérdés, hogy egy egészséges paradicsom-, vagy egy virágzó krumplibokor is van olyan mutatós, mint némely egynyári virágok. A rusztikus zsákokról nem is beszélve.

Méhek és macskák
Míg én csak gondoskodást és szeretetet adtam a kertnek, addig a cicák – gondosan elásva – mást is. S talán eme nemes anyagok összeéréséből serkentek bizonyos rejtélyes pozitív sugarak, melyek a földből törtek fel. A macskák érzékelték elsőként a jelenséget. Aktívan fetrengtek, ölelgették a rögöket, ráfeküdtek a spenótra, hemperegtek a rukkola ágyásban, szunyókáltak a kakukkfű tövében.


Engem pedig ugyanez az energia szögezett a kis falépcsőre, hogy kezemben a fényképezőgéppel expedíciózzak a kertben. A csövön keresztül vettem észre a babvirágok körül legyeskedő méheket. Ideje lenni feltalálni a babmézet. Vagy már fel van?

Paradicsom
Hála a jó időnek, az idei év a paradicsomé volt. Kétnaponta szedtem le 1 kg-ot, közben kb. negyed kilót le is legeltem és megint rájöttem hogy a kicsi lehet szép, de zamatos csak ritkán. Azaz, a koktélparadicsomok és egyéb paradicsomfajták versenyéből utóbbiak kerültek ki győztesen. Már csak ezért is érdemes több fajtát ültetni, mert változatos ízeket és örökös rácsodálkozást biztosítanak. Bónuszélmény, ha még az érés előtt csak hozzáérünk a növényhez és máris érezhetjük a leendő gyümölcs illatát. A palántázástól az első piros termésekig ezzel kábítom magam. Másik nagy tapasztalat, hogy érett fürtös paradicsom (bár tulajdonképpen mindegyik fürtös) nem létezik, mert mire a szárközeliek is beérnek, az alsók elrothadnak. Megoldás: folyamatos legelés alulról felfelé hatolva.


Mángold
A mángoldról igaz a hír, nem szabad meghagyni a következő évre, hiába kétéves növény, mert a másodikban már magra gyúr. ("magra megyen") Az idei termés kevesebb volt mint a tavalyi, de így is került a fagyasztóba néhány doboz előfőzött zöld levél, amit a karácsonyi halak mellé fogyasztunk majd.

Tökök
A tetőről lelógó zöldségekről írtam már, a cukkínik is kitettek magukért, de furcsa módon ők nem törekedtek a függeszkedésre, inkább elterültek a földön. Több zacskónyi van belőlük is eltéve. Tegnap az avar alatt találtam még egy tenyérnyi csillagtököt. Méltó temetést rendeztem neki: rövid párolás után kapott egy kis sajtos besameles öntetet.

Répák
A paszternákot (pasztinák) most szedtem fel, de bőven húzogattam már belőle a nyár folyamán is. Közben mindig eszembe jutott az orosz népmese, mert annyira mélyre tud vackolódni, hogy ásó nélküli kihúzásához bizony már egy egész háznép szükséges.
Sárgarépából néhány sor is már hónapokra ellát bennünket. Jó lenne többet tárolni belőle télre, de a java nyersen, levesbe téve vagy párolva elfogy. Legnépszerűbb forma a kissé megpárolt majd meggrillezett változat. (Sütés előtt kevés olajjal meglocsolom és átkevergetem őket. Néha balzsamecetet is csepegtetek rá.)


Zöldfűszerek
Petrezselyem, rozmaring, zsálya, kakukkfű, bazsalikom, többféle menta, majoránna, tárkony, szárzeller termett folyamatosan. Többségüket szárítom: megmosom, leszárítom róluk a nedvességet majd feldarabolom, vagy mozsárban, aprítógéppel összetöröm. Petrezselymet hagytam még a földben, az képes télen is életben maradni.
 
Cékla
Ha lenne harmadik kezem, rácsapnék vele a másik kettőre, amikor újabb és újabb céklasorokat vetek, vagy másodvetést csinálok. De a vetésen kívül még képes vagyok a kiegyelt hervadt példányokat is elültetni, hátha lesz valami belőle. Lesz ám! Életképes növény ez! És valahogy gyorsabban fejlődik, mint ahogyan kéne, két lépéssel le vagyok maradva a feldolgozással. Többéves tapasztalatom szerint a kerek fajták finomabbak, mint a könnyebben kezelhető hosszúkásak.


A hagyományos ecetes céklasalátát úgy készítem, hogy a gumókat megsütöm a sütőben, ha kihűlt eltávolítom a héjukat, felszeletelem őket. Közben néhányat meg is eszem. Az egészben sült céklát le is szoktam reszelni a nagylyukú reszelőn és ecetes tormát keverek hozzá. Másik gyakori étel a sült cékla: kockára vágom és olajon átpirítom, kevés vizet adok hozzá és megpárolom. Sót és egy kis balzsamecetet teszek rá. Amikor megpuhult és elfőtte a levét, kevés cukorral gyakori kevergetés mellett megkaramellizálom. Rukkolával, kecskesajttal különösen finom. Nemrég ettem a Végállomás étteremben Baranczó Attila sült céklájából, ő egy kis szegfűszeggel bolondította meg.
Ha a cékla tényleg annyira egészséges, mint ahogyan mondják, akkor mi sose halunk meg! Főleg ha hozzáveszem a rendszeres kerti munkákat és a jó levegőt.