Egy nem szemtelen desszert Desszertnek - VKF! XXIII.

Egy lelkemnek kedves gyengenem (neve eleve eszperente, de ezt fel nem fedhetem, mert esetleg fejbe verne, kellemetlen percet meg egy fejsebet szerezve ezzel) nem mellesleg eledeles netjegyzetes ember, rendezett egy versenyt, melyet szemeknek szentelt.
Desszert - mert ez netes eszperente neve, ezt elfecseghetem - engem eleve bevett egy webhelyre, ezen mekegek vele rendszeresen "ennen levemben" - meg MekkElekkel s egyebekkel. Ezzel e nyeregbe termett nemzet nyelve nem zeng, ellenben mekeg. Ezt egy nevezetes ember fedezte fel, mely e nyelvet eleve rendesen megtekergette, megnevettetve rengeteg embert.
Gyere, lesd meg desszertemet! Receptembe ez kell:

Szem: e szerzet fenyvesek gyermeke, hegyekben ered. (Fenyvesek levele hegyesek, megsebezhetnek de nem esnek le telente.) Ezen szemek hevesen kellemesebbek! Melengesd meg!

Tej: ez eleve eszperente eledel! Tehenek reggel legelnek, este meg tejet engednek egy cseberbe, nem keveset! Ezt kezeddel, esetleg spec. szerkezettel kell lefejned.

Kerekded eledel: melyet egy szerzet feneke rejt, ezen egyed szemeket eszeget, repked - nem egekbe persze, mert termete e helyhez szegezte.

Nem fekete sweet szemcse: ember nem kesereg ezt lenyelve, mert kellemesen gejl lesz nyelve. De ne lepjen meg, ezen eledel rendszeresen nyeldekelve terjedelmes feneket gerjeszthet!

Szemcse eledel: ezen eledel bevetett helyeken terem. Szerkezetekkel, melyeket nedvek esetleg szelek tekernek lesz lereszelve. (Szelekkel tekert szerkezetekkel veszekedett egy kerge nemesember, egy nevezetes jegyzetben.)
E nem fekete eledellel keleszthetsz kenyeret, melyet bevetve, meleg kemence melenget - s megeheted. De nem teljesen lereszelten, szemcsejellegesen egyes receptekben megjelenhet.

Eper: ez Desszert kedvence, de nem lett receptembe beleszerkesztve, mert epret - kerestem - nem leltem kertemben. Egy nedves, esztendejes petrezselymet leltem, de ezt nem tehetem bele, mert ehetetlen lenne, esetleg Desszert el lenne kedvetlenedve, s ezt nem szenvedhetem!
Bementem egy csepp helyre, melynek neve spejz, leemeltem ennen eperdzsememet s ezzel lett megcsepegtetve desszertem teteje. Meg szemekkel persze.

Egy szerkezet: mely heves levet permetez, ezzel megrenyheszt s felemel eledeleket. (E heves nedvvel szerkezetek mennek, emelnek, ezt egy eszes ember fedezte fel. Neve egy jel lett, mely szerkezeteket jellemez). Nem rendelkezel ezzel? Ezen ne kedvetlenedj el, desszertedet beteheted egy kemence-jelleges helyre, nedvvel persze.

E desszertet megetettem gyermekekkel s lestem. Kedvvel nyeltek, szemeket recsegtettek, nevettek s eledelem hevesnedves teste meg-, megremegett. Ezzel leteszteltem, rendben leend.

Receptem rendes nemzetes nyelven:
Darafelfújt pirított fenyőmaggal és eperlekvárral

Egy nyeles lábaskába öntöttem 2,5 dl tejet, tettem bele 5 dkg valódi vajat és egy vaníliarúd kikapart belsejét. Molekulányi sóval feltettem a tűzre és melengettem. Beleöntöttem 5 dkg búzadarát és ezzel tovább főztem, kb. 5-6 percig hogy nagyjából megpuhuljon a tejbedara. Az edényt levettem a tűzről és hagytam hűlni.

8 db. felfújtformát kivajaztam és kristálycukorral kiöblögettem. 5 tojás fehérjét felvertem keményre 5 dkg porcukorral. A kihűlt darába belekevertem az öt tojás sárgáját – habverővel, hogy jól elkeveredjen – majd ezt a masszát óvatosan a fehérjéhez kevertem. Fontos, hogy ne essen össze és jó levegős legyen.

A formákat nem egészen színültig töltöttem a masszával és betettem a gőzpárolóba 90º-ra, 35 percre. Két edénykét kísérletképpen a sütőben gőzöltem meg (tepsiben víz és abba beleállítva a formák). Ott magasabb hőfok kell, szerintem kb. 180º, 20-25 perc. De legalább a sütőmnek van ablaka, ott lehet látni hogy mi a helyzet, nem úgy mint a párolónál.

Azt is kipróbáltam, hogy mi lenne ha a fenyőmagokat a masszába keverném? Vajon feljön-e úgyis a felfújt? Igen, feljött, de nem hozott különösebb élvezeti értéket, tehát azt mondom, inkább mellé kínáljuk a magot, csak a tányéron találkozzon a puha lekvárral és a remegő felfújttal.

Nem kell úgy felfújni!

Dehogynem! Hiszen ez egy túrófelfújt! Talán azért nem látszik rajta, mert elkövettem azt a hibát, hogy alacsony formában gőzöltem, nem pedig a barázdált testű, hengeres kőpoharakban, amelyek direkt ilyesmire vannak kitalálva. Na, de így is finom volt és a rögtönzött szósz is illett hozzá.

A felfújtak nálunk nem olyan népszerűek, mint a tőlünk balra álló országokban, ha a térképpel szembefordulunk. Mi valahogy leragadtunk a rizskoch (magyarul rizskóóók) szobi málnaszörpös verziójánál. Igényes bloggerek most ne füleljenek ide, de a napköziben ez igenis nagyon finom volt!

Odaugorva a szakácskönyves polcomhoz, azt látom, hogy pl. Móra Ferencné 31, Mária Hajková 49 receptet sorol fel úgy hirtelenjében. Ínyesmester visszafogottabb, bezzeg az angolszászok ki sem látszanak a gőzfelhőből!

Az értelmező szótár szerint a felfújt = „tojáshabbal nagyon fellazított, sütve v. gőzben főzve feldagadó könnyű ételnemű.” Ehhez a nagyon romantikus megfogalmazáshoz még azt tenném hozzá, hogy a felfújtak könnyed, levegős laza szerkezetűek, a kiborítás után inogva és remegve gőzölögnek. Elkészítéséhez jó ha van otthon legalább két alkalmazottunk: egy szakács, aki percre pontosan kiszámolja hogy mikorra készítse el és egy inas, aki a megfelelő pillanatban tálalja, mert ez az étel nem szeret várni a konyhapulton.

Nekem nem régóta van egy csoda gőzölő masinám, abban készítem az ilyesmit, de akinek nincs, az folyamodhat a „vízzel töltött tepsi a sütőben” módszerhez is. A sütést semmiképpen nem ajánlom.

Túrófelfújt gyümölcsmártással

Mártás:
Két csomag fagyaszott málnát és ribizlit felengedtem, beleöntöttem a turmixgépbe 2 dl tejszínnel, kevés cukorral. A látvány, amikor a piros gyümölcspép elkezdett keveredni a tejszínnel, op-art művészetem tünékeny, de felejthetetlen pillanata volt!

Felfújt:
10 dkg vajat 10 dkg cukorral kikevertem, majd 5 tojás sárgáját is egyesével hozzáadtam. Fél kiló áttört túrót, egy vaníliarúd kikapart belsejével vegyítettem. Került bele 10 dkg búzadara is, ha ezt elhagyjuk, akkor tényleg nagyon inog és rezeg a felfújt. Egy citrom reszelt héját is beletettem, a túró nagyon szereti a citromot. A tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verve óvatosan beleforgattam, majd a kivajazott formákba töltöttem a masszát úgy, hogy a formát csak ¾-ig töltse ki. Mert a szabályos felfújt megemelkedik, kitüremkedik a formából. A gőz kitolja a tésztadugattyút a hengerből, de visszafelé már nem tud menni.

100 fokon, 30 percig gőzöltem. A piros szósz tetejére sk. készített őrölt grillázst szórtam, ez mindig van itthon, mert nem tudni mikor mit tudok vele feldobni. Ha nem lennék olyan sóher, megöntözhettem volna a kamrában rejtegetett málnalikőrömmel is (Crème de Framboises), de sajnos az vagyok.