2009. december 1., kedd

Egy állati jó könyv

Madarat tolla, embert barátja alapján lehet a Linné-féle rendszerben elhelyezni. Erre alapozva felhívom a figyelmet egy a cimboráim által írt és rajzolt könyvre.

Az állatokat sokféleképpen megközelíthetjük, pl. altatólövedékes puskával, les-sátorban kuporogva egy halkan exponáló fényképezőgéppel, vagy kezünkben egy csokor friss szénával. Ez a két állatbarát pedig könyvet írt róluk, versbe szedve egy komplett állatkertet. Mivel magam is nagy sikerrel indultam rímfaragó pályázatukon és megízlelhettem milyen nehéz szakma ez, nyugodt szívvel ajánlom könyvüket a karácsonyfa alá, a nyuszi feneke mögé, a pünkösdi rózsa tövéhez esetleg az új kenyérbe belesütve.

A könyv életét egyedülálló módon egy bloggal kiegészített honlap kíséri, ami már önmagában is csemege. A könyv és a blog is interaktív, lehet szerezni, színezni, szavazni.

2009. november 29., vasárnap

Fogas az ágyon

Hogy kerül a fogas az ágyra?
Ausztriában, az egyik Landzeit étteremben ettem sült fogast, mely egy fantasztikusan egyszerű és finom - tökből készült - köretágyon hevert. A tököt amúgy is komolyabban veszik a fejlettebb országok és megfelelő reklámot is csinálnak neki, hiszen olcsó, tápláló és elérhető eledel ez, de nálunk csak megsütik vagy levest készítenek belőle a merész háziasszonyok. Németországban láttam, hogy a bolti tök nyakán kis cédula lógott, rajta tökös tudnivalók és egy recept.

Tudom, hogy egyes gasztro-net függők, akik szerint a blogokon bezzeg túl sok a tökös recept, éppen most kattintottak el innen, de hát pont ez a lényege az idényzöldségekre alapozott étkezési kultúrának: ha tél akkor tök, cékla, káposzta, alma, fekete retek. Ráadásul egy szekérderéknyi sütőtöknek sokkal kisebb az ökológiai keréknyoma, mint egy tálca "mézédes" márciusi epernek. Bár nem tagadom, tavaly a nagy medvehagyma-őrületben komolyan gondolkoztam azon, hogy véglegesen lemondom az internet-előfizetésemet és kivándorlok az Antarktiszra.

A köret, ami elbűvölt: vastag csíkokra reszelt sütőtök és kis kockákra vágott krumpli vajon párolva és tejszínnel besűrítve. Biztos ami biztos, én itthon tettem bele egy kevés apróra vágott vöröshagymát is. Első próbálkozásra fogassal készítettem, de a köretet elvétettem, a tök olyan hamar megpárolódott, hogy pépszerű lett, leginkább egy cizellált babafőzelékre hasonlított. Második körben egy erőteljesebb hús, bőrös császár mellé adtam és jobban odafigyeltem a technológiára. Tökre kiakadtam, hogy elsőre nem sikerült és többet kellett vele tökölnöm, de megérte, hiszen tök jó lett!

Sütőtökös krumplis köret

Egy kis fej vöröshagymát apróra vágva megpároltam vajon. 60 dkg burgonyát kis kockára vágva (1x1 cm) beletettem, átforgattam és kevés vízzel tovább pároltam. Közben egy sonkatökből kb. 20 dekányit kihasítottam és egy durva reszelőn csíkokra gyalultam. Géppel, mert mindig nagyon beleadom magam a reszelésbe, aztán mehetek a ragtapaszért.
Amikor a krumpli már 99%-osan puha lett, beleöntöttem 1,5 dl tejszínt és a tököt, majd rázogatva pároltam tovább. Sóztam, borsoztam és másodszor már egy kis szerecsendiót is tettem bele, mert az a kedvenc fűszerem. Mire a tök megpuhult, a tejszín kicsit besűrűsödött. Fontos, hogy ne a tök legyen a domináns és ne menjen szét, de ne is ropogjon a fogunk alatt. De azért ott legyen.