Nem, nem újév, hanem karácsony! A szokásos mézeskalács-sütési akció előtt láttam egy főzős műsort, ahol Lorraine Pascale ezzel a technikával készített "üveget" a sütemény közepébe.
Nem annyira egyszerű ám hagyományos, színes, töltetlen cukorkát vásárolni manapság, kell egy kicsit talpalni hozzá! Aztán csak össze kell törni morzsalékosra, majd a kiszaggatott mézeskalács közepébe szórni. A sütőben megolvad, hűléskor pedig visszaszilárdul. Akárcsak az üveg.
A sütő üvegablakán bekukucskálva úgy ítéltem meg, hogy nem elég színes az eredmény, valahogy fakultak a cukrok, ezért gyorsan előkaptam az ételfestékkészletemet és hústű segítségével cseppentettem egy kis életet az olvadó cukorra. A második tepsitől már az aprított cukorra cseppentettem, hogy ne kelljen nyitogatni a sütő ajtaját. Nagyon jó móka és szép az eredmény!
Egy jótanács: pihentetésnél, díszítésnél néha odaragad a mézeskalács cukros része a felülethez amin tároljuk, mert a cukor ugyanúgy viselkedik mint a tészta: reagál a környezet hőmérsékleti és páratartalmi változásaira. Ilyenkor óvatosan meg kell mozgatni, felpattintani, vagy talán jobb folpack fóliára tenni, mert az legalább lehúzható róla, ha minden kötél szakad, azaz minden üveg törik.
Bejegyzések
1 megjegyzés:
De jó ötlet !!!!
Én a színes zselécukorka után mentem vagy 2 hétig mire kaptam, mert szeretem beledarabolni az aszalványok mellé a gyümölcskenyérbe:-))))
Megjegyzés küldése