A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vkf. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vkf. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 8., szombat

Zsályaszendvics – VKF! 51.



A korábban aktívan működő "Vigyázz! Kész! Főzz!" mozgalmat most újabb fordulóra hívja a Nyárikonyhában tüsténkedő bloggertársunk. A feladat: levelekkel kell főzőcskéznünk, de gyorsan, mert mindjárt seprűvégre kerülnek és terelgethetjük befelé őket a komposztálóba. Nem volt kétséges hogy a zsályát választom, mert a másik kedves levelem, a mángold már elég teret kapott itt e blogon.
 
Amikor vendégeket fogadok és napokon át sütök-főzök, ágyneműt mosok, mindig azt hiszem hogy nekem van a világon a legtöbb rokonom. De nem! A zsályának sokkal több van! Ők nem egészen pontosan hétszázan vannak és elég nagy diaszpórában élnek a világ kellemes helyein. Közülük én az un. kerti zsályát, orvosi zsályát tartom (salvia officinalis), de tervezem a látnoki zsálya (salvia divinorum) beszerzését is, csak előbb meg kell néznem a vonatkozó jogszabályokat, nehogy aztán börtönnaplóba menjen át a saját leve. (Ha mégis így alakul, a cím ez lesz: "Fogságom blogja".


Lehet hogy maradi vagyok, de a sokféle zsálya közül legszebbnek a zöld színűt látom. Nem véletlen, hogy a klasszikus angol autómárkák repertoárjában a kezdetektől ott szerepel ez a szín. Aki nem hiszi, járjon utána a keresőkben az alábbi szókapcsolatoknak: Aston Martin + sage green, Bentley + sage green, Rolls Royce + sage green. Ebből egyenesen következik, hogy a gasztrosznobság elengedhetetlen alapanyaga ez a fűszer- és gyógynövény. És talán ez a szín megy legjobban ahhoz a puha látványhoz, amit a kertész szakirodalom úgy ír le, hogy a levél "szürkén molyhos szőrű". Egyaránt kellemes őt megsimogatni, megenni és kimondani is! Vajon hányan mondták ki előttem, mire a latin salvia (salvus: ép, egészséges) szóból kiesett a v, és a maradék „salia”-ból kizöngésedett ez a gyönyörű szó: ZSÁLYA? 

Sertéshúsos és belsőségből készült ételekbe, kolbászokba, sajtos fogásokba teszek a leggyakrabban zsályát, és időről időre beleszagolok a zsályás üvegcsémbe, amelyben az ősz elején megszárított és összepöndörödött leveleket tartom. A VKF!-re pedig egy olyan ételt készítettem, ami előételnek vagy borkorcsolyának alkalmas leginkább.

Zsályaszendvics

A zsálya leveleit megmostam, majd rácsra téve megszárítottam. Minden második levélre tettem egy-egy szelet mozzarella sajtot, amibe belenyomtam egy-két ajókát. Befedtem egy másik levéllel, óvatosan összenyomtam. Ha nem lett volna olyan lágy a sajt, mint amilyen volt, inkább két vékony szeletet vágtam volna belől és közéjük tettem volna a halat. 

Hagyományos módon paníroztam, illetve a tojásba és a zsemlemorzsába duplán. Működik sör-vagy bortésztával is, de akkor kicsit amorfabb az eredmény, és több a pancsolás. Frissen jó csak, amikor még roppan és folyik.


.
Nem véletlen, hogy zsályazöld tálam is van...

2010. május 17., hétfő

Kardamomos Tarte Tatin - VKF! XXXIV.

Miután egy lepukkant könyvesboltban aránytalanul sok pénzért megvásároltam a „Dishy desserts” című könyvet, ingyen hajították utánam az „Apples: more than 70 inspiring recipes”-t. Boldog voltam, hogy lám, időnként a vevő is jól jár, a könyvkereskedő is boldog volt, hogy felszabadul a raktár és hogy él balek, áll Buda még! Vagyis Pest.
E könyvben szerepel a Tatin nővérek ügyetlenkedéséből született világhírű édesség kardamomos változata. Mint tudjuk, a nővérek elejtették a forró tortát, de hová gurult közben a kardamomos üvegcséjük? Mert a recept címében ott szerepel a fűszer, de a leírásban sehogy sem találom. Három eset lehetséges:

1. az almába kell belekeverni,
2. a tésztába kell belekeverni,
3. nyomdahibás a könyv, ezért kaptam ingyen.
Biztosra akartam menni, kevertem kicsit az almába is, meg a tésztába is, hadd legyenek a fűszerkereskedők és a molnárok is boldogok!


A véletlenek vagy ügyetlenkedések nem csak a gasztronómiában, hanem a tudományos életben is rengeteg felfedezést eredményeztek már. A tudósoknak és chéfeknek azért kell évtizedekig keményen tanulniuk, hogy adott pillanatban felismerjék a piacképes hibát. Remélem egyszer én is képes leszek erre, és akkor plusz egy boldog emberrel számolhatunk.

A torta: nehezen mondtam le a bevett fahéjas almaízesítésről, de tényleg nagyon finom ez a fűszerezés! A kardamom az arab konyha kedvence, márpedig ki tudna náluk többet a szerelemről és a boldogságról? Italajánlat: igazi ínyencek kardamomos kávét igyanak mellé!


Kardamomos Tarte Tatin

8 db. almát 8-8 cikkre vágtam, meglocsoltam fél citrom levével, kevés vajon cukorral megpároltam és karamellizáltam. Alacsony piteformába simítottam, megszórtam egy kávéskanálnyi kardamommal és befedtem egy kinyújtott tésztalappal (220 g liszt, 150 g vaj, 50g cukor, 1 tojás, só, kardamom). Előmelegített sütőben (220 fokos) megsütöttem, majd átborítottam egy lapos tálra.

A receptet Duende nagyon szellemes Vigyázz! Kész! Főzz! versenyére készítettem.

2010. február 28., vasárnap

Kolbászbefőtt - VKF! XXXII.

Hamarosan itt a nyár! Készüljünk rá, ne érjen bennünket váratlanul!

Nyár tábornok egyszer csak letámad minket, kisüt a nap, beérnek a gyümölcsök, úszik az ökörnyál. Ha aszály lesz azért, ha sok eső akkor meg azért sírunk majd. Szervezetünk eltunyul, testünkben a vitaminok egészségtelen mértékben felhalmozódnak, telített zsírsavaink telítetlenné válnak. Bőrünk megbarnul, száraz és szeplős lesz. Tenyerünket feltöri a fűnyíró fogantyúja, a strandon kagyló vághatja el talpunkat. A szúnyogok naponta visszajárnak ránk, nem tudunk elbújni előlük. Szerveztünk védekezőképessége, aktivitása lecsökken, főleg ami a munkaerkölcsöt illeti.

Étkezésünk is gyökeresen átalakul. Eltűnik mindennapjainkból a kocsonya és a töltött káposzta. Kolbászaink összeszáradnak, szalonnáink csöpögni kezdenek, az abált szalonna összevész a hűtő polcán az eperrel. A farsangi fánkot lángosra cseréljük. Kövér dinnyék húzzák szatyrunkat, ízületeinket. Kiürülnek lekváros- és befőttes üvegeink, majd újra hetekig bajlódhatunk megtöltésükkel.

Ha megfogadjuk az alábbi tanácsokat, nem kell elbúcsúznunk a téltől!
  1. Vásároljunk egy gőzpároló készüléket, lehetőleg német gyártmányú legyen!
  2. Olvassuk el a tájékoztatóhoz mellékelt szakácskönyvet, bízzunk benne hogy jól fordították!
  3. Ne csodálkozzunk az ott olvasottakon, mely szerint a géppel lehet "kolbászbefőttet" is készíteni!
  4. Legyünk nyitottak a német gasztrokultúra iránt és keressünk néhány üres befőttes üveget!
  5. Szüleink által készített kolbászt használjunk, karikázzuk fel! Megmosni, kimagozni ez esetben nem szükséges!
  6. A leírást pontosan kövessük! Nem nehéz, hiszen két sor az egész.
  7. Készítsük el a kolbászbefőttet, majd dunsztoljuk meg a gőzpárolóban!
  8. Zárjuk le, címkézzük fel!
  9. Állítsuk a kamrapolcra! (Fogjuk be a meggylekvárok szemét!)
  10. Nyáron bontsuk fel, grillezés vagy szalonnasütés után kínáljuk!
Az étel a Vigyázz! Kész! Főzz! verseny XXXII. fordulójára készült.

2009. november 25., szerda

Párosan szép a mini habcsók – VKF! XXX.

A tojásfehérjével úgy vagyok, mint a spagettivel, a vízbe tekintve egyszerűn nem hiszem el hogy elég lesz amit kimértem belőle, mindig dobok utána egy marékkal és mindig pont az az egy maréknyi marad meg a vacsora végén.
A tojásfehérje fölé is behajolok amikor keveri a gép, a látványra rögtön elfog a pánik, beleütök még egyet, aztán meg annyi marad hogy a házat is bevakolhatnám vele. Legutóbb is így cselekedtem a mézes puszedli bevonása után: egyszer csak ott ültem a nagy fehérségben. Nosza, elő a habzsákot és kezdődhet a habcsók-képzés.

Imádom bonyolítani az egyszerű dolgokat a konyhában (is), ezért nem hagyományos méretű, hanem ujjpercnyi csókocskákat nyomtam a sütőlemezre. Azért, hogy majd kettesével a talpuknál fogva összeragaszthassam őket.

Eleinte azt hittem, kinyomni az összes habpuszit nem nagy ügy. Eredetileg két nagyméretű tepsit készítettem elő. Majd még egyet. Aztán előkaptam a pizzatepsiket és egy fém sütőlapot is. Pont ekkor fogyott el a massza – a türelmemmel egy időben. Megszárítottam a habcsókokat, majd bementem a fürdőszobába és előkerestem a sportkrémet a vállaimra meg a csuklómra és egy napot pihentem. De már a munkahelyemen – ott pihentem ugyanis – a ragasztókrémet terveztem fejben és számtalan variáció után ennél maradtam: olvasztott étcsoki + vaj + rum + őrölt mogyoró.

Azt viszont tényleg nem gondoltam, hogy a picurka sütik összeragasztása megközelíti egy marék bolha megpatkolásának nehézségi fokát. Pedig így van! Amikor már nem tudtak szórakoztatni a habcsókok, bekapcsoltam a konyhai lemezjátszót, végighallgattam két hegedűversenyt és egy fél operát, majd vagy félórányi csöndet, de még ekkor sem voltam kész. A vállfájdalmakat másnap a hátamban fellépő izomláz szerencsére teljesen elnyomta és minden mozdulatnál emlékeztetett arra az örvendetes tényre, hogy még élek!

De megérte! Egy 13 éves kritikus ételkritikus imigyen értékelte a mini habcsókokat: "Ember ilyet nem is tud csinálni! Ilyet csak cukrászda tud!"


(Chef Viki indította a 30. „Vigyázz! Kész! Főzz!” versenyt, melynek témája a karácsonyi gasztroajándékok. A receptet e versenynek ajánlom.)


Csokis-mogyorós mini habcsókok

4 tojásfehérjét felvertem géppel és szépen folyamatosan annyi porcukrot tettem bele, hogy nagyon sűrű legyen. Ez kb. 25 dkg, de tojásától függ. Egy tk. ecetet és két tk. keményítőt is tettem bele, a keményítőt beleszitáltam, ez egyébként elhagyható összetevő. Amikor a keverőkarról szinte alig cseppen le a massza, vagy azt szokták mondani, ha belevágunk egy késsel és megmarad a kés nyoma, akkor jó.
Habzsákba töltöttem és sütőpapíros tepsibe nyomogattam őket. Lehet akármilyen formával kísérletezni, púpok, karikák stb. 100 fokos sütőben szárítottam és még 1 napig száraz, meleg helyen tartottam őket.
A krém: 20 dkg étcsoki felolvasztva, 5 dkg vajjal és annyi darált mogyoróval elkeverve, amennyit felvesz. Az elmaradhatatlan rum elmaradhatatlan!

2009. április 22., szerda

VKF! XXIV. Összefoglaló – 1. rész

Izgultam ám, hogy mi lesz, ha mindenki a mosogatógépét nevezi meg mint legkedvesebb konyhai eszközét! Erre az esetre kidolgoztam a vészforgatókönyvet: márkák szerint rendezem a pályaműveket, felkeresem a gyártókat és kivasalom belőlük a reklámpénzt, majd valamennyi bloggert meghívom vacsorára, egy előkelő étterembe. Tényleg, miért is nem kapott Nobel-díjat a mosogatógép feltalálója? Mosogatott már egyáltalán valaki a Nobel-bizottságban?! Jó, hagyjuk ezt, fontos hogy a blogolók újfent megmutatták sokszínűségüket és azt, hogy nem mind mosogatógép, ami szép és hasznos.

A tárgyakat négy kategóriába sorolva mutatom meg, függetlenül attól, hogy történelmi, érzelmi vagy használati értékük miatt kerültek-e elő:

  1. GÉPEK, TŰZHELYEK, SÜTŐK
  2. KONYHAI ESZKÖZÖK
  3. TEXTILEK, DÍSZTÁRGYAK
  4. TÁLALÓ- ÉS FŐZŐEDÉNYEK
Örülök, hogy nem mindenki régi tárgyat választott. Ami ma hétköznapi, modern, az hamarosan úgyis antikká válik, unokáink hajba kapnak érte a közjegyző előtt és a vitrinjeikben őrzik majd.

Kérem szépen, hogy ha valaki véletlenül kimaradt a felsorolásból, jelezze nekem és vigasztalásul egy egész külön posztot szentelek neki.


GÉPEK, TŰZHELYEK, SÜTŐK

Vesta
Ahogy az antik római Vesta-szüzek mondták: „Nomen est Woman!”
Senkit nem lepett meg ezek után, hogy Vesta bloggerina anno domini Veszta gáztűzhellyel kezdte az ipart, ahogy jómagam is. Ez lett a veszta, mind a kettőnk veszta!
De ennél is érdekesebb, hogy valóságos perecpárbaj indult meg közte, Lúdanyó és Cukroskata között, már-már úgy nézett ki, hogy ne legyen a neve gasztroblogger annak, aki vasárnap éjfélig nem süt legalább háromféle perecet!
http://vesta007.blogspot.com/2009/04/thinking-of-you-az-elektrolux-hagymas.html
http://vesta007.blogspot.com/2009/04/ropogos-perec.html


Chef Viki
Viki, a hazai ipart támogatva egy fantasztikusan zöld színű Karancs gáztűzhelyt mutatott meg nekünk. Jó ha az ember nem dob ki mindent amikor új lakásba költözik, pláne azt ami tökéletesen működik. Ezzel nem csak a fogyasztói társadalomnak mutat fityiszt, hanem átmenetet biztosít az egyes nemzedékek között is. Régi tűzhely újrafogalmazva Grenadinenál is megfigyelhető.
A régi tűzhelyek életképességét bizonyítja, hogy még mindig nem ment ki a tűz a divatból. Egyszerűen nem találtak fel még nála tüzebbet.
http://thechefviki.blogspot.com/2009/04/vkfxxiv-tuzhely-es-sos-perec.html


Hobbiszakács
Hát csak nevetünk, nevetünk ezen a rendkívül szellemes íráson és Hobbiszakács MekkElekjén, aztán egyszer csak észrevesszük, hogy tulajdonképpen magunkon nevetünk. Vagy inkább sírunk?
A „ringlis kanapé” hallatán senki ne aggódjon, hogy majd nem jön ki a bútorszövetből az olaj, mert csak egy egyszerű de finom ételről van szó!
Az almaecet kontra francia konyak témájához annyit, hogy nálunk pontosan rá volt írva az üvegekre, hogy „6 puttonyos tokaji aszú, 1972” – el is lopták a munkások az egész kartonnal.
http://hobbiszakacs.blog.hu/2009/0419az_oreg_kalyha_a_rontom_bontom_ezermester_es_a_ringlis_kanape


Gigi
Gigi cipóban sült tarját szervírozott, amit a kenyérsütő géppel beszélt le előző este. Az ember csak leadja a rendelést a gépnek, hogy hány óra hány perckor mi süljön ki és az okos kis jószág máris sürög-forog-búg a konyhában. A gép a tarját is intézte: 1-es gomb sima disznó, 2-es gomb mangalica, 3-as gomb vegatarja.
Gigi amúgy is olyan jó magyaros vonalat visz a blogján, hogy összefut a nyáj a szánkban!
http://gigiakonyhaban.freeblog.hu/archives/2009/04/18/Cipoban_sult_tarja_-_Vkf_XXVI/


Renáta
Renáta, ahelyett hogy jóképű molnárlegényekkel incselkedne a malomban, inkább vett magának egy spéci malmot otthonra. Amolyan lét-tudatos módon. Ez a tárgy ráadásul annyira szép, hogy lefogadom, az unokái nem is fogják használni, annyira féltik majd a kincset. De persze így egyik unoka sem hasonlíthat majd a molnárra…
http://lettudatoskonyha.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-hazi-malom.html


Baba
Baba még nagyon fiatal és egy babának minden tárgy új. Meg is ijedt, hogy nincs mit bemutatnia, de aztán szerencsésen belebotlott egy vasalózsinórral működtetett kenyérpirítóba. Baba azt sem tudhatja, hogy a kriminalisztika-történet tele volt olyan esetekkel, mely szerint „áldozatát vasalózsinórral fojtotta meg”.
Egy vasalózsinór maga volt a mindenség egy háztartásban. Vasalt, kávét főzött, szendvicset sütött – és amint itt látható, kenyeret pirított. Ez a pirító, ha jól tudom nem rendelkezett hőfokszabályzóval, a szemfüles szakácsnak még pont a füstölés megindulása előtt kellett kikapnia a kenyeret belőle – lehetőleg azbesztkesztyűvel!
http://babaesakonyha.freeblog.hu/archives/2009/04/19/VKF_XXIV_-_Cukkinikrem


Sajtkukac
Sajtkukac szert tett a világkereskedelem segítségével egy Bamix gépre, magyarul Zauerstabra. Találta mellette egy videót is, amin maga a nagy Gordon Ramsey az alábbi jótanácsokkal látta el:
"F… you, ez egy f..... kis gép! F… you ha leszólod vagy vissza mered küldeni a mi f..... országunkba! F… it, ezt nézd, a tojásodat hogy átalakítja egy f......jó kis majonézre!
See you, f… you! Gordon."
Sajtkukac egyébként majonézhez készített tonhalas lepénykéket, vagyis gombhoz a kabátot, de ezt egyikünk sem fogja bánni, ha követjük őt!
http://www.sajtkukac.hu/?p=2247


Nokedli
Két daráló került elő a szekrény mélyéből, egy elektromos és egy kézi mákdaráló. Az elektromos magán viseli a 60-70-es évek ipari formatervezésének minden báját, tudom, hiszen én is ilyennel darálom a cukrot. Csakhogy az enyémhez 2-3 póttető is van, ezért gyorsan lebartereztük Nokedlivel, hogy ha baleset éri az ő tetőjét, akkor forduljon hozzám bizalommal. Ő még nem tudja, hogy nem leszek rest kérni tőle egy fél mákos linzertortát!
http://nokedliblog.blogspot.com/2009/04/xxivvkf-3-in-1.html


Katakonyha
Katakonyha modern konyhai lény, halad a korral, ezért nemrég levetette fűszoknyáját és megvált rozsdás bozótvágó késétől is. Helyette beszerzett mindenféle aprítógépet, de a reggeli banánhabról - amit a dzsungelben megszokott – nem mondd le! Inkább megtanította a gépet bánni a banánnal.
A kommentekből kiderült, hogy a jegelés is megy neki, gondolom azt is aprít a mindennapi koktéljába!
http://katakonyha.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-botturmix-esete-az-apritoval.html
http://katakonyha.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-kivis-bananhab.html


Gabojsza
„Zsuzsi aki főz”-nél majd láthatjuk hogy léteznek furcsa végtaggal megáldott férjek, de Gabojsza még ezen is túltett: bemutatta nekünk a grillbecsavarodott férfit! A grilldob ahogy látom, már le van védve. Eljön még az idő, hogy a GBT-n egymás kezéből nem csak a kolbászokat és a padlizsánkrémeket, hanem a grilldobokat is kapkodjuk!
Olvasás közben felmerül az emberben: hány lába van a csirkének? Illetve hány csirkének van ennyi lába? A megfejtéseket ide kérjük leadni:
http://gabojszakonyhaja.blogspot.com/2009/04/letelemunk-grillezes-vkf-xxiv.html


SZERSZÁMOK, ESZKÖZÖK


Zsuzsi főz
A palacsintasütőben végződő férfi valószínűleg sok forgatókönyvírót megihlet majd. Nem tartom kizártnak, hogy az Óllókezű Edward hatodik részében már Johnny Deppel együtt riogatja a kertvárosi népeket.
Zsuzsi helyében beszélnék egy genetikussal, hogy vajon mennyire öröklődik ez a tulajdonság, mert ha igen, akkor váratlan szülészeti eseményekkel is számolni kell!
http://zsuzsifoz.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-rendhagyo-reggeli.html


Grenadine
A legkedvesebb és leghasznosabb eszköz a konyhában, maga a konyha! Kéznél van és jobban használható főzésre mint pl. egy hálószoba.
A nehéz helyzetben levő zsűri figyelembe veszi, hogy Grenadine még nehezebb helyzetben írta bejegyzését. Feje meg lett terhelve, senyvedett egy hetet, s egy rettenetes felcserrel veszekedett. E helyzet nem kedvez eledeles versenyeknek.
http://grenadinegasztro.blogspot.com/2009/04/archaikus-konyha.html


Lúdanyó
Lúdanyó bebizonyította, hogy mindannyian Ínyesmester köpönyegéből bújtunk elő. Nem, inkább a kötényéből. Nem, az sem jó, mert állítólag a Mester nem is tudott főzni. Egyszerűen csak értett hozzá. Tudta hogyan főzne, ha tudna főzni. És persze annál is jobban tudott enni, azaz ÉTKEZNI.
Bloggerünk ami időt megspórolt a kelesztés nélküli kiflivel, elköltötte azt a perec hadműveletre.
http://ludanyo.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-hazi-kifli-kelesztes-nelkul-az.html
http://ludanyo.blogspot.com/2009/04/nagy-perec-hadmuvelet.html


Kísérleti konyha
Beatbullnál derült ki számomra, hogy napjaink szerelmespárjai előszeretettel ajándékoznak egymásnak gránitlapot szerelmi zálogul. Várható, hogy a költők ezt hamarosan megéneklik, csodálatos ellentétbe ültetve a forró szerelmet és a hideg gránitlapot.
A bejegyzés egyik kommentelője, Sajtkukac olyan töklétesen fogalmazta meg a hatást, hogy nem is tehetek mást, mint idekopizom amit írt:
Jelentem a gránitlapot felleltem, letakarítottam, a tésztát bedagasztottam, kelesztettem, bevagdostam, a sütőt a lappal beizzítottam, és már meg is ettük :-) Persze ötünknek mindjárt dupla adaggal indítottam, ennek ellenére csak egy vékonyka kis kenyerecske maradt :-) Avokádókrém, friss saláta, házilag pácolt sonka volt a kísérője. Köszi a receptet, a családom csókoltat :-)
http://kiserletikonyha.blogspot.com/2009/04/vkf-24-granitlap-es-pain-depi.html


Ecet és Olaj - phzs
Úgy tartozik össze a szerecsendió és a szerecsendió-reszelő mint egy kétpetéjű ikerpár tagjai. Nem hasonlítanak egymásra, de egymás nélkül nem lehetnek meg. Apropó, meglevés! Ez az a fajta reszelő, ami mindig megvan a háztartásban, míg a többi szeret elbújni ide-oda. Ez a természete.
Most jut eszembe, hogy a két Lotti éppenséggel egypetéjű volt, tehát az analógia sántít. Az írás viszont rendben van. Ha csak ránézünk a reszelőre, máris érezzük a friss szerecsendió illatát! Ugye nincs köztünk olyan őrült, aki őröltet vesz a boltban?!
http://ecet-es-olaj.freeblog.hu/archives/2009/04/18/Harom_az_egyben_VKF_XXIV/#comments


Cukroskata
Megdobbant a szívem, amikor a saját antik derelyevágómat láttam viszont a képernyőn! Kata csörögét metszett vele, vagyis a sajátjával, amit szintén a nagymamájától örökölt. Megegyeztünk abban, hogy ezek a tekerentyűk bezzeg még össze is zárták a tésztát és nem rozsdásodtak, mert ANYAGból voltak.
A csokis baracklekvár pedig már csak hab a csörögén!
http://cukroskata.blogspot.com/2009/04/csoroge-vkf-xxiv.html
http://cukroskata.blogspot.com/2009/04/friss-ropogos-sosperec.html


Gabriella kreatív konyhája
Két igazi klasszikus a pályaművek között: diócska és méhkaptár-alakú süteményforma. Falusi lagzikban talán még összefuthatunk ilyen süteményekkel, de attól tartok már nem sokáig.
Ezek cseles kis tárgyak! A velük való munka rengeteg időt vesz igénybe, valóságos művészi értéket alkot a szakács, aztán a vendégek egy másodperc alatt bekapják a sütit! Volt, nincs! Tehát a felhasznált időt visszakapjuk a folyamat végén. Csak az a baj, hogy nem mi.
http://gabriellakonyhaja.blogspot.com/2009/04/vkfxxiv-diocska.html
http://gabriellakonyhaja.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-nagymamam-tornyocskai-avagy.html


Szazala
A medvehagymás tésztához két dolog szükséges: medvahagyma és tészta. A hagyma megterem magától, ott hever egy egész mező Szazala kereke előtt, de hol terem a tészta?
Ezt már nem árulom el, de annyit tanulságot megosztok a nagyérdeművel, hogy mielőtt bármilyen gépet vásárolunk a konyhánkba, érdemes házkutatást tartani a rokonainknál, mert nincs kizárva, hogy egy komplett vasedény lerakatuk van, ami csak ránk vár.
http://szazala.blogspot.com/2009/04/vkfxxivavagy-harom-az-egyben.html


Duende
Senki ne rohanjon a NASA-t értesíteni arról, hogy Duende konyhájában leszálltak az ufók! Carlo Alessiében viszont biztos hogy ezt történt, de az meg olyan régen volt, hogy már a tervező sem emlékszik rá.
Azt viszont véssük alaposan az eszünkbe, hogy Duende nevezetű személlyel soha ne kössünk üzletet, mert biztos hogy ő jár jól! Amikor a tenyerünkbe csap boldogan, hogy jó, akkor ennyi, máris mehetünk kifacsarni magunkat.
http://szellemafazekban.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-carlo-alessi-fortuna-es-en.html


Kell egy recept
Nagyanyáink azért nem jártak edzőtermekbe, mert hetente többször amúgy is megemelték öntöttvas edényeiket, behordták a fát a sparhelt alá, és sütöttek néhány kiló sajtostallért. Ez az összecsukható vas szerkentyű a tévét is helyettesítette, mert ha ilyesmit sütött a háziasszony, garantáltan elment vele az egész napja. Szerencse, hogy akkor még nem volt feltalálva a teniszkönyök, mert akkor az is lett volna nekik.
Aki még nem evett ilyen tallért, az nem is tudja mi az élet! Írjon azonnal az alábbi bloggernek és hívassa meg magát uzsonnára!
http://kellegyrecept.blogspot.com/2009/04/sajt-az-osszenyomo-es-tortenet.html


Gumimacik
Ki ne tudná, hogy a legelveszettebb tárgy a konyhában a zöldséghámozó! Valószínűleg a szeméttelepek tele vannak velük, a csomagolás mindig ugyanaz: rengeteg zöldségmaradék és héj között vannak beágyazódva, esetleg körbeveszi őket még egy kis újságpapír is. Lesz dolga a régészeknek 1000 év múlva!
Vica rájött, hogy ha nyomtatóba helyezi a hámozót és megnyomja a zöld gombot, bármikor klónozhat magának egyet. Ha pedig kelesztő tálba teszi, szép, nagy, levegős hámozója keletkezik. Azaz keleszkedik.
http://gumimacik.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-keleszto-tal-es-foszlos-kalacs.html


Le Big Mac Zsuzsi
Maga a nagy Darwin sem gondolta, hogy létezik olyan nagyívű evolúciós ugrás, amikor valaki 2002-ben még csak zacskós virslit tud főzni, 2009-ben meg már övé az ország legszebb deszkája és sodrófája! Sőt, azon profin nyújt, sodor, csigát teker, borkorcsolyázik. Úgy gondolom, családja jól döntött hogy rábízta ezt az értéket, a valódi faanyagból készült deszkát!
http://le-bigmac.blogspot.com/2009/04/vkf-xxiv-1-targy-1-tortenet-1-recept.html

Folyt. köv.

2009. április 7., kedd

VKF XXIV. - utolsó figyelmeztetés!

Figyelem! Figyelem! Utólag nem tudunk olyan mentegetőzést elfogadni, mely szerint a barka eltakarta a monitort, vagy hogy a tormareszelés miatt nem láttuk tisztán a dátumot.

Ha már úgyis a konyhában töltjük a húsvétot, öntsük szóba és képbe kedvenc konyhai tárgyunkat, majd a posztot fagyasszuk le.
Kiolvasztás: április 18-19-én.

A kiírás: itt!

2009. március 15., vasárnap

VKF! XXIV. pályázati kiírás

3 az egyben: 1 tárgy + 1 történet + 1 recept

"Mindenkinek van egy tárgya…" - ahogy a sláger mondja, azaz minden főzni szerető embernek van egy kedvenc konyhai eszköze, edénye, gépe, ami különösen a szívéhez nőtt. Ugye neked is van ilyen?

Őrzöl talán egy nemzedékeken át öröklött süteményes tálat, amelyet minden ünnepen előveszel? Van egy csorba bögréd, amit már ki kellene dobni, de nem lehet, mert csak abban finom a forró csoki? Lóg a konyhád falán egy réz habüst, amiben kétszer akkora hab keletkezik, mint a modern keverőtálakban? Esetleg beleszerettél a hipermodern sütőd egyik funkciójába és gyakran készítesz vele egy bizonyos ételt? Büszke vagy a sodrófádra, mert olyan fantasztikus érzés lisztes kézzel végigsimítani a felületét? Minden használtakor fejet hajtasz az ismeretlen tervező előtt? Ha elviszed a késedet a köszörűshöz, könnybe lábad tőle a szeme? Van olyan tárgyad, ami mások szemében feleslegesnek tűnik, sok helyet foglal, vagy csak egyszer egy évben veszed elő, de nagyon fontos neked?

Ha igen, akkor elő a tárgyakkal és a velük, bennük, rajtuk készült vagy tálalt ételekkel!

Kérem, hogy a pályamű 3 részből álljon:
  • a tárgy leírásából (esetleg fotójából)
  • a hozzá fűződő történetből (honnan származik, miért szereted, hogyan és mikor használod stb.)
  • és a receptből.
(A részeket természetesen egybe is lehet gyúrni.)

Határidő:
Legyen húsvét után, hogy esélyt adjunk az ünnepi terítéknek és a sonkafőző fazéknak is.
A pályaművet április 18-19-én tegye mindenki közzé a saját blogján, kakukkok máshova is elhelyezhetik írásaikat, vagy elküldhetik nekem.
A bejegyzés címét és linkjét az alábbi e-mailre kérem elküldeni:
vkfXXIV@gmail.com

(A Vigyázz! Kész! Főzz! verseny alapelvei és korábbi fordulói: itt!)

Lehet, hogy a néprajzosok egyszer még hálásak lesznek nekünk!