A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mángold. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mángold. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 15., kedd

Unalmas hal izgalmas tésztadobozban

Unalmas halat, csomagoljunk izgalmasan! – tartaná a mondás, ha lenne ilyen. Az áruházi tőkehalról van szó természetesen, de megmenekültünk az unalomtól, mert ráakadtam az utolsó adag mélyhűtött mángoldra, amit  némi forró vizes kezelés után alaposan lecsöpögtetve, kinyomkodva tettem el még ősszel. Meglepő, hogy ez a levélzöldség mennyire jól bírja a megpróbáltatásokat, egészen friss hatása volt amikor felengedett. A kertben még tartja magát, átvészelte a telet, de olyan állapotban van szegény, hogy ha arra megyek, inkább becsukom a szememet, mert nem akarok az elmúlásra gondolni így tavasz elején. Viszont érdeklődve várom, hogy tényleg kétéves növény-e?

Az izgalom pedig azzal lett előgerjesztve, hogy leveles tésztából készítettem akkora dobozokat, amekkorák a halfilék voltak. A nem túl vékonyra nyújtott tésztát kivágtam derelyevágóval, (hogy szép csicsás legyen a széle), a doboz leendő fedelét finoman bekarcoltam, mert ha megemelkedik és megsül a tészta, ezt viszonylag könnyen le lehet feszegetni.

A halfiléket  - balatoni stílusban - paprikás lisztbe forgatva sütöttem meg kevés olajban és vajban, de nem csöpögtettem le nagyon, hadd áztassa el egy kicsit a dobozát. Alaposan megraktam mángolddal, meglocsoltam fokhagymamártással, majd rátettem a tetőt. Még az is kapott egy löttyintést, illetve a maradék mártást külön kínáltam.
 
Volt nagy öröm, meglepetés, kukucskálás, meg minden! Talán még válogatós kisgyerekeket is meg lehetne  így etetni hallal és zöldséggel, de mi itthon nem tartunk olyat. Mármint válogatós gyereket.

Halak egyéb tartókban:
Doboztalan paradicsomos makréla