Ez a címben szereplő mondat jött vissza erre az sms-re: „Reggeli: friss
spárga tanakajdi barnatyúkos tojással, tiroli speck sonkával, saját retekkel,
olívás kenyérrel. Ebéd: tanakajdi kendermagos tojásos szélesmetélt, tenger
gyümölcsei feltéttel, friss tavaszi petrezselyemmel”. A címzett barátnőm
fáradtságot és nehézséget nem ismerve hozta a tojásokat Vas megyéből, és
megsétáltatta mind a harmincat szerte a városban: boltban, egyetemen, múzeumban. Biztosan állítom, mindez csak hozzátett a tojások ízéhez!
Miután őt másnap reggel kitettem egy metróállomásnál hogy
vissza tudjon vonatozni a tyúkjaihoz, végigszaladtam a piacon, ahol így a szezon
vége felé végre igazán friss spárgát találtam. Az áruházban pedig a "tenger
gyümölcsei" éppen le volt árazva, ezért döntöttem amellett hogy
ebből készül az ebéd.
Nagyanyáink hagyományát követve, amíg a víz felforr és a
feltét elkészül, pont meg lehet gyúrni a tésztát. A maradékot megszárítottam és
eltettem az ínséges hétköznapokra. A gyúrást nagyon segíti a gépesítés, nem
kell a sodrófával bajlódni, elég ha a gépen fokozatosan egyre szűkebbre állítom
a nyújtóhengerek távolságát, majd egy másik szerkentyűfejjel formára szaggatom
a tésztát.
Megbeszéltük a barátnőmmel – sok egyéb mellett – a csigakérdést
is, és egyetértettünk abban, hogy a vörös
spanyol csigáktól undorodunk, de az éti csigához és mindenféle házas csigához pozitívan
viszonyulunk, biztosan az óvodai nevelés miatt, ahol azt közvetítették nekünk, hogy
ezek bizony édi kis állatok, ezek szerint paraszt egy sem volt az óvónők között,
persze ez az attitűd nem akadályoz meg bennünket abban, hogy minden csigát
átröptessünk a szomszéd kertjébe. Én
azért, mert ott túrnak a vaddisznók és azok megeszik a csigákat, és egyszer
majd mi is a vaddisznókat, addig is hadd fejlődjenek szépen. A barátnőm szerint a
rigók is megeszik a házas csigákat, a saját szemével látta, tehát amíg a
disznók el nem érik a lövősúlyt, legalább rigótojást kéne szerezni! Különben
meg Petőfi kedvenc étele a vajas csiga volt, Illyés meg Petőfit kutatta, és a
francia barátai őt is megtanították a tihanyi kertjében fellelt csigák
elkészítésének módozataira. Most ezzel nem tudom mit akartam mondani, de így
volt, az biztos.
Szélesmetélt a tenger gyümölcseivel
A tészta: 30 dkg egyszerfogós réteslisztet mértem a deszka
közepére, majd hozzákevertem 3 lazán felvert tojást. Összegyúrtam, letakarva kicsit
pihentettem, majd kinyújtottam és csíkokra szaggattam. Lobogó sós vízben főztem
ki.
A mártás vagy feltét: egy közepes wokba olívaolajat löttyintettem,
amikor felforrósodott, beleöntöttem a tenger gyümölcseit és gyakran megrázogattam.
(Rázva-dobva, ahogy illik!) Közben két gerezd fokhagymát is belereszeltem és
felöntöttem 2 dl tejszínnel. Egy nagy marék friss petrezselyemzöldet szórtam
bele és kukoricakeményítővel kicsit besűrítettem. Sóztam és pár csepp citromlével ízesítettem.
 |
| Hedonista reggeli |
A csigák elleni harci eszközöm itt megtekinthető!
Bejegyzések
