2012. július 3., kedd

Egy kosárnyi kaland


Egy kosár, egy szüretelőolló és egy fényképezőgép. Ezekkel felszerelve vág neki egy elszánt gasztrokalandor a garázstetős függőkertnek! Abból kell főznie, amit ott talál, hiszen a legközelebbi élelmiszerbolt több mint 700 méterre van, a hőmérő pedig 36 fokot mutat. 
Az expedíció eredményesen zárult, két napig volt mit enni, miközben az éhes szemeknek is igen jólesett a látvány.

 

10 megjegyzés:

Planet Susannia írta...

Irígylésre méltó termés! Ezer ötletem lenne a feldolgozásukra, úgyhogy izgatottan várom, hogy döntött sorsukról a gasztrokalandor.

Túry Amália írta...

nagyon guszták! bárcsak nekem is ilyen kertem lenne :)

Torma Cauli írta...

...és a mángoldok? Nekem az függ össze a garázstetővel. Érdekesek a 'banánok'. :-)

Erika írta...

Én is ilyen banánra vadászom réges rég...De örülök, ha a zöldet megkapom...

rakottkert írta...

hűha! Jó hely ez a garázstető, ha már a padlizsánok is ilyen szép sötétre értek. Kicsi, csinos, fényes padlizsánok, igazán büszke lehetsz! Ja és a gyönyörű, gömbölyű cukkinikról sem feledkezem meg, nekem még ők kettes számú kedvenceim. Mindannyiótoknak gratulálok!

"saját levében" írta...

:))
A padlizsánokról még lesz szó, csak előtte át kell nyálaznom a padlizsánügyi szakirodalmat, mert újabb kérdések merültek fel velük kapcsolatban.
Mángoldból az imént főztem spenót főzeléket, ez is megér majd egy bejegyzést. Köszi mindenkinek!

Planet Susannia írta...

Minden ellenkező híeresztelés ellenére nem kell őket sóba tuszkolni, hogy kijöjjön belőlük a keserűség. Az új fajták már megbékültek a világgal.

Blogkonyha írta...

Irigykedve néztem a kosaradat, a csodás terményeidet és az elképzelt függőkertedet... Nagyon zép zöldségek, ebből aztán öröm főzni! :o)

"saját levében" írta...

IK, igen, ez így van, köszi!
Bizony, én sem sózom a padlizsánt és fakéses kézzel sem bánok vele.

Planet Susannia írta...

Jó ez a kis fotóalbum itt balra!