Először (ez rövid, nem hosszú szőr!) Bulgáriában találkoztam ezzel a műfajjal, pont amikor nehéz idők jártak arrafelé. A boltok üresek voltak, tej és kenyér nem volt, az emberek a kávéházak rádiói köré telepedtek, amelyekből reggeltől estig Zselju Zselev buzdító parlamenti beszédei szóltak. Mi pedig hetekig a stanicliben felszolgált apróhalon, garnélán valamint dinnyén és némi kecskesajton éltünk. Kívánom minden embertársamnak, hogy csak hasonlóképpen kelljen nélkülöznie!
Tapasztalataim szerint ez az egyszerű csipsz azoknak is bejön, akik nem szeretik a halat. Vagyis azt hiszik, hogy nem szeretik.
A felengedett halakat kivettem a zacskóból, lecsöpögtettem és felitattam róluk a nedvességet. Kukoricalisztbe forgattam őket, alaposan leráztam a felesleges lisztet majd bő, forró olajban megsütöttem. Utólag sóztam. Citromlével is meg lehet locsolni és bármilyen mártogatós mártást kínálhatunk mellé.
8 megjegyzés:
Én is készítettem, a vendégeim imádták, meg is ették mindet, de én egyszerűen nem tudtam elvonatkoztatni a szemektől... Amiatt egyszerűen nem tudtam megenni.
Szerencse, hogy a vendégeid szembe tudtak nézni a problémával! Azért legközelebb kóstold meg! :)
Bulgáriában anno én is nagyon ettem, de ma már - és tudom, hogy most csalódni fogsz bennem - valamiért nem megy.Öregszem.
Túl azon, hogy jót röhögtem a poszton, már tudom, hogy mire használjam ezt a zacsis halat. Bár a fejétől tán megszabadulnék némi babra munkával, egyetérve Maimonival.
De szeretem és milyen régen ettem! Úgy rémlik, hogy régebben lehetett venni nálunk is mélyhűtött bolgár apróhalat.
Pont így szeretem, ahogyan a képen van:-)
Nem szemezek velük, inkább szemezgetek belőlük:-))
én Görögországban ettem ilyet rogyásig, 2-3 euró kilónként, kiváló partikaja lett belőle.
szuper ez a blog, linkeltem a magamén, engedelmeddel.
Jó étel annak, aki szereti...
Persze kell hozzá egy adag fiatalság, egy adag nélkülözés, és egy jó nagy korsó sör.
:-)
Megjegyzés küldése